A kérdéses telek a Kelemen Béla utca 29-33. társasházzal szemközt lévő füves terület, mely régóta beépítetlen, emiatt a környéken lakók és a Szabadidőparkot használók számára azt a benyomást kelthette, hogy ez a terület a Palotavárosi Szabadidőpark része, mely örökre rét-jellegű zöldfelület marad. A valóság azonban az, hogy ez a terület évtizedek óta magántulajdon, nyilvántartás szerint építési telek, melynek tulajdonosa – természetesen a jogszabályok, előírások betartása mellett – belátása szerint rendelkezhet vele. Az, hogy mostanáig nem következett be változás a területen, nem a telek minősítésén vagy tulajdoni viszonyain múlt, hanem kizárólag a tulajdonos és a beruházó szándékán. Több felvetés érkezett a területen található fák kivágásával kapcsolatban. Jelenleg a hatályos jogszabályok alapján magánterületen a fakivágás nem engedélyköteles. Korlátozást e tekintetben csak az jelenthet, ha védett madárfaj fészkel a kérdéses fán, ez esetben a Kormányhivataltól kell megkérni a szükséges engedélyt, állásfoglalást. A lakásokat építtető beruházónak azonban a fák pótlására vonatkozóan van kötelessége, mégpedig egy éven belül kell ültetnie új növényt úgy, hogy az új facsemete 3 éven belül legalább akkora lombtérfogatú legyen, mint az általa kivágott fa.
Összehasonlításképpen fontos látni, hogy a Palotavárosi tavak környékén összesen 441.426 négyzetméter zöld jellegű terület és tó van, melyből bő 45 ezer négyzetméter véderdő, a fásított közterület pedig több mint 21 ezer négyzetméter. Ezek önkormányzati tulajdonban vannak, értékesítésük, beépítésük pedig kizárt.
A beruházásról a következő főbb adatokat tudjuk:
• Két épület készül, melyekben összesen 73 lakás lesz,
• 30%-os lesz a telek beépítettsége, egy korábbi, azóta elvetett terv ennél jóval nagyobb, 38%-os beépítettséget ért volna el, de ez nem talált támogatásra, tehát a beruházó alakított a terveken és visszafogta azokat,
• mélygarázsokban és felszíni kocsibeállókban összesen 79 kocsibeálló kerül kialakításra.
Az önkormányzat számára kiemelt cél a zöldterületek védelme és bővítése mellett az is, hogy a városi lakásállomány bővüljön. Ez nem elképzelhető a magánberuházók nélkül, a nagyobb lakáskínálat hozzájárul városunk versenyképességéhez, a lakhatás minőségének javulásához és az önkormányzat reménye szerint a lakáspiaci árak konszolidációjához is a kínálat növekedése által. Arra biztatjuk és hívjuk azonban a Kelemen Béla utcai projekt gazdáját, hogy lakossági fórum keretében egyeztessen a helyi, környéki lakosokkal és a lehető legtöbb információval lássa el őket a beruházás kapcsán.
Ami a konkrét beruházások szabályozását és engedélyezését illeti: az önkormányzat bármely városban lévő terület sorsába egy fő eszközzel tud beavatkozni, ez a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ). Fontos leszögezni, hogy sem a HÉSZ-t kialakító szakemberek, sem pedig a mostani, konkrét épületet engedélyező Országos Tervtanács nem talált problémát a megvalósuló társasház kapcsán, és nem tudunk az építkezés kapcsán hivatalosan benyújtott állampolgári kifogásokról, panaszokról sem. Tudni kell azonban, hogy az önkormányzatoknak 2020 óta nincs építési engedélyezési jogköre, vagyis nem tudjuk, tudtuk volna érdemben befolyásolni e beruházásnak a paramétereit vagy lefolyását. A mostani, Kelemen Béla utcai építkezés esete is mutatja, hogy már csak a helyi közösségek tájékoztatása, a beruházók, tulajdonosok és a közösségek közötti kapcsolattartás okán is fontos volna, hogy az önkormányzatoknak legyen jogi lehetőségük, mozgásterük az építési igazgatás és engedélyezések kapcsán, de ezt korábban önkormányzatunk és a városvezetés többször is egyértelművé tette a magyar állam képviselői felé.
