A szeptembertől hatályos menzarendelt Székesfehérvár közétkeztetésében nem okozott változást, ugyanis a 2011-ben indult tutimenza programnak köszönhetően az intézményekben egészséges ételeket kapnak a gyerekek.
A Rákóczi Úti óvodában hétfőn tojásos leves és székelykáposzta volt az ebéd. Az intézményben nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekek egészséges életmódra való nevelésére. Teljes kiőrlésű péksütemények, több főzelék és friss zöldségek, gyümölcsök kerülnek az asztalokra. Csík Gabriella, a Rákóczi Útcai Óvoda vezetője elmondta, hogy az étrendre nem jellemző a fűszertelenség és a sótlanság. "Valóban kevesebb sót használnak, mint az elmúlt időben, de azt gondolom, ez fontos szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A gyerekek számára nem ismeretlen az étel amit kapnak, még a fűszerezés sem, hiszen az elmúlt három-négy évben fokozatosan vezette be a konyhánk ezt a fajta étkezést." - mondta el az intézmény vezetője.
"Eleinte valóban szokatlan volt a gyerekek számára az új, egészségesebb menza, de minőségi és egészséges ételeket kapnak minden nap, amit szívesen el is fogyasztanak - tette hozzá Csík Gabriella. Az ételek csak minimális sót tartalmaznak, és kevesebb fehér lisztet. Az óvodavezető hangsúlyozta, vannak válogatósabb gyerekek, de a nevelők kitartásának és türelmének köszönhetően egyre több fiatal kóstol meg új ételeket. Elmondta, hogy először a gyerekek ellenállását váltották ki a teljes kiőrlésű kenyerek, amelyek állaga és színe eltér a fehér kenyértől és lehetett érzékelni, hogy a gyerekek kevesebbet ettek ebből a kenyérből az elején, de motiválással és az óvónők példamutatásával javult a helyzet.
A menzarendelet Székesfehérvár közétkeztetésében nem okozott változást, ugyanis a 2011-ben indult tutimenza programnak köszönhetően az intézményekben egészséges ételeket kapnak a gyerekek. Fehérváron már a 2011/2012-es tanévben elindult a Tutimenza program, amelynek menüjét dietetikus segítségével állították össze, ezért például barna rizs, fehér hús és saláta többször kerül az asztalra.
Fehérkenyér vagy teljes kiőrlésű?
A gabonát az aratás után silókban tárolják. Onnan viszik a malomba, ahol először a különféle szennyeződéseket (például kövek, földrögök, kalászdarabok, gyommagok stb.) távolítják el. Ezután a búzaszemeket megtisztítják a korpától a (búza külső héja) és a csírától. Miért ne?! Végülis a korpa csak tele van rosttal, vitaminnal, a csíra meg kiváló B-és E-vitamin forrás. De nem baj! Ezt a két „kevésbé” fontos alkotót külön összegyűjtik, hogy később majd állati takarmány legyen belőle. A megmaradt magbelet, vagy hivatalos nevén liszttestet, ezután megőrlik. A cél az, hogy a lehető legkevesebb maghéj kerüljön az őrleménybe, mert így a végeredmény sokkal fehérebb lesz. Ha ez nem jön össze, mert nincsen meg a technikai háttér, vagy a szaktudás, vagy mindkettő, akkor jöhetnek a mesterséges lisztfehérítők. Többek között: Benzoil-peroxid – Szerencsére az EU-ban már betiltották a használatát, mert mérgező, anyag. Károsítja a DNS-t, és nem utolsó sorban rákkeltő. De a kínai liszt simán tartalmazhatja. Hidrogén-peroxid – Ez az anyag van például a hajfestékben, a klórmentes fertőtlenítőkben. Azodikabonamid – A lisztfehérítésen túl remekül habosítja a műanyagot, ezért felettébb hasznos dolog például a cipőtalp-polifoam matrac- vagy a tömítésgyártásnál.
