Közel nyolcvanezer közterületi fát gondoz a Városgondnokság Székesfehérváron

Valaki szerint túl sokat vágnak, valaki szerint túl keveset – a települési fák gondozásához, ültetéséhez kapcsolódva rendszeresen lángolnak fel lakossági viták. Pedig a fák metszésének mikéntje, sőt az ültetésük is szinte minden esetben kötött törvényi szabályozásoknak kell, hogy megfeleljen. A fatelepítésekről és fehérvári fagondozásokról Homoki László kertészmérnököt, favizsgáló és faápoló szakmérnököt, a Városgondnokság parkfenntartási vezetőjét kérdeztük.
2018.06.12. 14:16 |

Székesfehérváron a Városgondnoksága gondozza a közterületen lévő fákat, végzi a faültetéseket, metszéseket és a kivágásokat is. Mindezek összehangolása meglehetősen komplex feladat...

Így van, már a fák telepítése is az, hiszen a helykeresés sem olyan egyszerű egy városban. A kertészmérnökök már az ültetést megelőzően félévre-évre előre elkezdik a munkát. Először is megkeressük, hogy adott helyre milyen fa illik, a fajtának megfelelő-e a várostűrése, és folyamatosan egyeztetünk a faiskolával, ahonnan ezeket a fákat hozzuk. Megkérdezzük azt is, hogy mi a tapasztalat más településeken az adott fajtával kapcsolatban. Nehezítik a helyzetet a földben futó közművek, amelyek meglehetősen sűrűn hálózzák be a várost. Ez rengeteg problémát vet fel az új fák telepítésénél, de még többet a visszatelepítésnél, hiszen nem mindenhova tudunk visszaültetni fát. A fenti szempontokat figyelembe véve határozzuk meg a helyszíneket. Ezt követően kezdődhet a telepítés.

A Késmárki utcában különleges módját választották az új játszótér mellett egy hatalmas hársfa biztonságossá tételére és hevederekkel kötötték össze a fa három nagy ágát.

Gondolhatnánk: miért is probléma a visszatelepítés, hiszen eddig is fa állt ott. Ha pedig új fa, miért nem élhet egy gázvezeték mellett?

Törvényi kötelességünk a védőtávolságot tartani, és természetesen a közműtulajdonosok (E.ON stb. - szerk.) ezt el is várják. Törvény határozza meg, hogy hova telepíthetünk új fát, nem ültethetünk kedvünk szerint. A bányatörvény például egyértelműen meghatározza a bizonyos nyomású gázvezetékektől kötelezően tartandó távolságot, de nincs ez másképpen a víz-, áram-, telefonvezetékekkel sem. Éppen ezért van az is, hogy nagyon sok idős fát nem tudunk pótolni. Természetes, hogy ezt a lakók nehezményezik, és gyakran kapunk olyan megjegyzést akár telefonon, akár személyesen, hogy tudják, hogy ott nincsen közmű! A közműtérképen azonban feketén-fehéren ott áll, hogy mi a helyzet azon a terülten a földben, és ez minden esetben köti a mi kezünket.

De mégis állampolgárként mi tehetünk, ha úgy gondoljuk, hogy a házunk elé vagy bármilyen egyéb közterületre fát szeretnénk ültetni?

Mindenképpen jelezze nekünk az igényt! Mi ennek nagyon örülünk, és megköszönjük a megkeresést. Elsőként a közműtérkép alapján megvizsgáljuk a helyszínt, és utána, amennyiben lehetőség adódik a telepítésre, kikerül a fa.

"Több mint háromszáz fát telepítettünk a tavaszi ültetési szezonban, ami arányait tekintve nagyon jó szám, és természetesen ezt még kiegészíti majd az őszi telepítési szezon is. Utóbbira bár még nincs meg a végleges telepítési szám, de szeretnénk november, illetve december elején még minimum ennyit ültetni."

Mennyire kell gondosan eljárni közterületre történő faültetéskor?

Természetesen mint minden faültetés, a közterületi is alapos gondosságot igényel. Legalább egyköbméteres gödröt készítünk a fának, az aljára pedig szárított marhatrágyát teszünk, ez különösen fontos a hajszálgyökér-képződés szempontjából. Használjuk továbbá az úgynevezett ültető csigát is, amely vizet köt meg önmagában, és a fának hosszú távon tudja biztosítani a megfelelő nedvességet. Ha indokolt, akkor mindenképpen végzünk talajcserét, márpedig Székesfehérváron elég sok a sittes-törmelékes terület, amibe nem lehet fát telepíteni. Ezt követően kerülhet a a fa a helyére. Az évszaktól függ a következő lépés: tavasszal nagy tányérokat készítünk a fa köré, ami az öntözés miatt fontos, ősszel pedig felkupacoljuk a fákat, hogy a téli fagyvédelmet így biztosítsuk számukra. Ezt természetesen következő tavasszal kibontjuk, és kitányérozzuk. Évszaktól függetlenül minden elültetett fa három támasztó karót is kap, amelyekkel az erős szél miatti esetleges gyökérsérüléseket próbáljuk megelőzni.

A telepítés csak egy lépés. Attól, hogy kikerült egy fa, nem lehet „elengedni a kezét”, a Városgondnokságnak pedig további és folyamatos feladata van vele...

Már az ültetéssel párhuzamosan meg kell, hogy történjen az első metszés, az úgynevezett indítómetszés. Mivel a gyökér a faiskolában való kiemeléskor, ha minimálisan is, de csonkolódott, ennek arányában kell visszametszenünk a lombkoronát.

Ezt követően pár évig nem nyúlunk a fához. Az első beavatkozás rendszerint az úgynevezett kényszermetszés szokott lenni, amikor mondjuk a járda fölé balesetveszélyesen benyúlik, vagy a parkoló autók tetejére lóg egy ág. Később, az idősebb fáknál történik a komolyabb beavatkozás, amikor el kell végezni a ritkítómetszést, ez lazítja a koronát. Ennél drasztikusabb az ifjítómetszés, ilyenkor a korona jelentős része, akár a hetven százaléka is eltávolításra kerül. Ez sokszor drasztikusnak tűnik, de ennek a beavatkozásnak köszönhetően az úgynevezett rejtett rügyekből a fa újra elkezd hajtani, és egy-két éven belül ismét csodálatos lomkoronája lesz.

Jelentős munka még a száraz gallyazás, amikor a száraz, elhalt ágakat távolítjuk el. A munka nagyságát talán jól érzékelteti, hogy Székesfehérváron jelenleg becsléseink szerint nyolcvanezer körüli a faállományunk.

Arra van lehetőség, vagy ha úgy vesszük, szabályszerű, amikor mondjuk családi házas övezetben lakunk, és az otthonunk előtti fát mi magunk gondozzuk, metsszük?

Bár önkormányzati tulajdonban van minden, ami közterületen található, de ha fenntartásról van szó, akkor teljesen szabályszerű ezeknek a fáknak a lakossági gondozása, illetve az is nagy segítség, ha bejelentik, esetleg fényképet kapunk a problémás fáról. Utóbbi a beazonosítást is segíti, hiszen fordult már elő, hogy nem ugyanarra a fára gondoltak a lakók, amire mi. Persze olyan is van, hogy menet közben veszünk észre még valamit, de természetesen megvannak a szakmai szempontok, hogy a favizsgálatnál miket kell figyelni.

Ugyancsak jelentős feladatot ad a Városgondnokságnak, amikor az áramszolgáltatónak végzi bérben a fák metszését. Ez is néha drasztikusnak tűnik, ám városban vagyunk, ahol nagyon vékony határmezsgyén kell egyensúlyozni a lakosság kényelmi szolgáltatások, illetve zöld környezet iránti igénye között.

Kertészként én is azt mondom, hogy nem igazán elfogadható, amit látunk, de itt is ugyanolyan szigorú törvénynek kell megfelelünk, mint ami a föld alatti közművekre vonatkozik. A légvezetékeknek is van szigorúan vett védőtávolsága, amely betartásának az emberi élete a tétje. Ezesetben nemcsak az ágak miatt esetlegesen megrongálódó, vagy leszakadó vezetékekre kell gondolni, a fa képes vezetni elektromosságot. Természetesen itt is figyelembe kell vennünk, hogy mekkora feszültségről beszélünk, hiszen annak mértékében kell metszenünk a fákat.

Sarkalatos pont és kérdés a fák kivágása, amelyet sokszor lakossági felháborodás kísér, pedig gyakran éppen lakossági kérésre történik az eltávolítás.

A közterületi fakivágás engedélyköteles, jegyzői engedély kell hozzá, amit nekünk is meg kell kérnünk minden esetben, és a hatóság bírája el, hogy indokoltnak tartják vagy sem. Mi abban az esetben szoktunk fát kivágni, ha kiszáradt és elpusztult, illetve ha balesetveszély áll fenn, mert hasadt, korhadt. Amikor társasházaknál kivágást kérnek – most már gallyazásnál is alkalmazzuk –, minden esetben a közös képviselőknek kell a lakók többségének beleegyezést kérni, hogy a feladatot elvégezzük. Elég sok kellemetlenség volt belőle, hogy mondjuk az első emeleti lakó kérte a gallyazást, mert neki nagyon árnyékos így a szobája, a fölötte lakó pedig pont azt szerette volna, hogy maradjon úgy a fa, és amikor a munkának nekiálltunk derült ki, hogy utóbbi nem ért egyet vele. Emiatt találtuk ki, hogy minden eseteben kérünk aláírás listát, így el tudjuk dönteni mi is, hogy indokolt-e a beavatkozás, és a többség igénye-e. Természetesen ez balesetveszélyes helyzetnél nem ez így van, hiszen az emberélet elsődleges szempont.

Közélet

  1. A kormány, az egyházmegye és a település összefogásával újítják fel a váli templomot

    Sajtótájékoztató keretében írták alá kedden, Székesfehérváron, a Püspöki Palotában a váli templom felújításának kivitelezési szerződését. A megállapodást Spányi Antal megyés püspök, valamint a kivitelező cég képviselője írta alá, Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője és Bechtold Tamás, Vál polgármestere jelenlétében. A beruházás értéke mintegy 600 millió forint, a kivitelezés időkerete 12 hónap.

    2019.01.22.
  2. Fórumra hívják a társasházak képviselőit január 31-én a Gazdaság Házába

    Társasházak képviselőinek szerveznek fórumot a Gazdaság Házában jövő csütörtökön. A meghívott szervezetek, intézmények szakértőivel és az Önkormányzat képviselőivel a polgárőrséggel való együttműködésről, katasztrófavédelmi tapasztalatokról, valamint az informatika és a biztosítások lehetőségeiről tárgyalhatnak a résztvevők.

    2019.01.22.
  3. Harmadszor lett minősített közművelődési intézmény a Fejér Megyei Művelődési Központ

    Harmadszor nyerte el a Minősített Közművelődési Intézmény címet a Fejér Megyei Művelődési Központ. Az elismerést a Magyar Kultúra Napja alkalmából január 22-én, a Hagyományok Házában rendezett ünnepségen veheti át Juhász Zsófia megbízott igazgató Fekete Péter kultúráért felelős államtitkártól.

    2019.01.22.
  4. Újabb fejlesztések hat Fejér megyei településen több mint 640 millió forintból

    A Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében Fejér megye számára rendelkezésre álló, a Fejér Megyei Önkormányzat közreműködésével kezelt források mintegy 99 százalékáról már döntés született. Ez nagyságrendileg 35 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít Fejér megye települései számára.

    2019.01.21.

Eseménynaptár

2019. Január
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Webkamera


360 Fehérvár

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek