„Kövessük Máriát, a hit példaképét!” - Nagyboldogasszony napját ülték Fehérváron

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony napja.

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó, édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról.

Nagyboldogasszony-napi püspöki mise a Szent Imre templomban

Az ünnepet "Dormitio Sanctae Mariae", azaz „a Szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették.

A VI. században az egész keleti egyházban elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve "Assumptio beatae Mariae"-nak, vagyis „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén, „Munificentissimus Deus..” kezdetű bullájában hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”. Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szent Szűz oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek. Szent István király 1038-ban, Nagyboldogasszony napján hunyt el.

A Szent István-i felajánlás következtében Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templom, főpapi székesegyházak, templomok, kápolnák, monostorok és búcsújáró helyek is az ő nevére szenteltettek.

„Amikor Nagyboldogasszony ünnepét üljük, mi, magyarok - talán Székesfehérváron még inkább – sokszor a Boldogságos Szűz Máriáról megemlékezve szívünk szeretetének, emberi érzéseinknek ragaszkodásával, tiszteletével az első szent király felé is fordulunk. Őt látjuk, az ő gesztusát szemléljük, hogy tudjuk követni azt, amit ő nekünk tanításban, életének cselekedeteivel mutatott nekünk.

Látjuk a napba öltözött asszonyt.

Látjuk a Boldogságos Szüzet, végigkísérve életét. Mégis, valahogy Mária elsősorban, mint bajainkban oltalmunk, szükségeinkben valaki, akihez fordulhatunk, valaki, akinek anyai szeretetében bízhatunk. Imádkozunk hozzá, sokszor és sokat. De talán ritkábban fordult meg bennünk igazán mélyről, egészen komolyan az a szándék, hogy tanuljunk Máriától, kövessük Máriát, a hit példaképét.” - hangsúlyozta ünnepi homíliájában Spányi Antal, megyés püspök.

„Mária életének központja, ha úgy tetszik célja, maga az Isten volt. Istent kereste, Isten akaratát akarta egyre mélyebben megérteni, megismerni. Ez az Istennek odaadott élet az alapja Mária minden titkának, csodálatos életének és azoknak a kegyelmi kincseknek, amit Istentől ajándékba kapott.” - tette hozzá a főpásztor.

Az eseményen részt vett dr. Cser-Palkovics András, polgármester és Székesfehérvár alpolgármesterei, Lehrner Zsolt, Mészáros Attila és Róth Péter, valamint dr. Kovács Zoltán, Fejér megye főjegyzője is.