A nemzeti ünnep előestéjén leplezték le a forradalom idején indult Vörösmarty Rádió emlékét őrző táblát az egykori szerkesztőségnek otthont adó Városháza emeleti folyosóján. Az emlékezések sora a Díszteremben folytatódott, ahol a közösség megismerhette a Székesfehérvár ANNO… könyvsorozat legújabb, ’56 fehérvári eseményeiről szóló Mítosz és amnézia között címet viselő kötetét.
1956. október 30-án a Szózat első sorai csendültek fel, jelezve, hogy megkezdte adását Székesfehérváron a Vörösmarty Rádió.
A forradalom helyi eseményeit nyomon követő, az országos és nemzetközi híradásokról is tudósító szerkesztőség a Városháza egyik irodájában működött. Ennek állít emléket az a tábla, amelyet az 1956-os események 70. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat részeként avattak csütörtökön délután a Városháza emeleti folyosóján. A forradalmi Vörösmarty Rádió mindössze öt napig működött, október 30-tól november 3-ig.
Emléktábla az 56-os Vörösmarty Rádió tiszteletére a Városházán
Jelentősége és a forradalomban játszott szerepe azonban messze nagyobb volt - hangsúlyozta beszédében a Fehérvár Médiacentrum Kft. ügyvezető igazgatója. Hagymásy András kiemelte: a szabadság szelleme, az igazság hangja, az emberi szó került ki általa az éterbe, és jutott el minden fehérvári háztartásba, munkahelyre és laktanyába. „A hír volt a tömegek legfontosabb tápláléka, a hírmondó a legfontosabb embere. A rádió nemcsak a kaotikus helyzetben való eligazodásban segített, de reményt és hitet adott, támaszt és vigaszt nyújtott, kinek mire volt éppen a legnagyobb szüksége. Mindazok, akik a rádió technikai feltételeinek megteremtésében, majd az adás elindításában és a műsorkészítésben szerepet játszottak, a forradalom igazi hősei voltak.”
A rádió rövid, ötnapos történetét évtizedekig tartó hallgatás övezte, majd 1994-ben újra megszólalt a fehérvári éterben, ezzel is üzenve, hogy „a szabadság szelleme, a forradalom üzenete, az emberi szó csak szüneteltethető, el nem nyomható. Előbb-utóbb újra elemi erővel tör felszínre. Ez a tábla őrizze az egykori és mai rádiósok emlékét, és figyelmeztesse az előtte elhaladókat, hogy a hír szent, de a vélemény szabad.” – zárta ünnepi beszédét Hagymásy András. Az emléktáblát a forradalmi Vörösmarty Rádiót elindító Horváth Miklós fia, ifj. Horváth Miklós és dr. Cser-Palkovics András polgármester leplezte le.
Bemutatták Demeter Zsófia Székesfehérvár Anno… ’56 – Mítosz és amnézia között kötetét
Ez követően a program a Díszteremben dupla kötetbemutatóval folytatódott. A városunk történetét feldolgozó könyvsorozat, a Székesfehérvár ANNO… ötödik részét, valamint a Vörösmarty Társaság irodalmi folyóirata, a VÁR erre az alkalomra készült különkiadását ismerhette meg a közönség. Köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester kiemelte, büszkék lehetünk, hogy e jeles évfordulón két értékes kiadvánnyal gazdagodott Székesfehérvár kulturális élete. Fontosnak nevezte, hogy a Székesfehérvár ANNO…’56 kötetben 1956 fehérvári eseményeit, a kor történetét részletesen megismerhetik az olvasók, míg a VÁR különkiadásában a helyi vagy a városhoz valamilyen szálon erősen kötődő irodalmárok, költők képzőművészek gondolatát, érzéseit olvashatják e korszakkal kapcsolatban. „Emlékezünk: a hősök itt vannak velünk. Ők, akik szabadságot adtak nekünk, emlékeztetnek rá, hogy ezt meg kell becsülnünk. A szabadsággal élni és nem visszaélni kell. Ezt a várost csak úgy lehet tovább építeni, hogy együtt élünk, közösen alkotunk, közös célért dolgozunk.”
Demeter Zsófia Székesfehérvár ANNO…’56 – Mítosz és amnézia között című kötetét Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója mutatta be.
„Ez a kötet, azon túl, hogy a szakembereknek, levéltárosoknak, történészeknek és a város története iránt érdeklődőknek szól, talán a legfontosabb, hogy a diákságnak is szól, hiszen, ha ők csak a tankönyvekből ismerik a történelmet, nem tudják, hogy mi volt 1956-ban Fehérváron, milyen következményei voltak az egyéni sorsokra, akkor nem ismerik a város, a térség történelmét, és nem értik meg a mát. Ennek a könyvnek a legnagyobb erénye, hogy közérthetően, olvasmányosan, mégis mélyen, adatgazdagon és tényszerűen szól ezekről az eseményekről. Ez a könyv a fehérváriaknak adja vissza a történelmük egy darabkáját. Hiteles forrásokkal, sok emberi hanggal és azzal az alázattal, amellyel a történész a tanúk felé fordul. Ajánlom ezt a kötetet mindenkinek, aki tudni szeretné, mi történt 70 évvel ezelőtt Székesfehérváron, a Városházán, a Fő utcán, Fejér megyében és Magyarországon.”
A Vörösmarty Társaság a forradalom és szabadságharc 70 éves évfordulójára készítette el a VÁR irodalmi folyóiratának különkiadását, amelyet Sebők Melinda, a Társaság elnöke mutatott be. Mint mondta, 23 alkotó műve került bele. Érdekességként említette meg, hogy a legidősebb és a legfiatalabb szerző között mintegy 70 év a korkülönbség. Keszei István és Keszei Imre forradalmi szerepéről, jelentőségükről 56 oldalon olvashatnak, akik kezükbe veszik a különkiadást. A míves köteteben az idei Vajda János-díj nyertesének 1956-ról szóló verse mellett festmények és irodalmi értekezések is helyet kaptak.
A kötetbemutatón Jankovich Ferenc 1956 emlékére írt Forradalom című versét Borbély Levente, a XV. Fehérvári Versünnep első helyezettje szavalta el, majd a program kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol Nagy Zoltán Péter szerkesztő, újságíró dr. Demeter Zsófiával és Sebők Melindával beszélgetett a kötetek születésének körülményeiről.
A Székesfehérvár ANNO…’56 című kötetről az ÖKK Podcast friss adásában hallhatnak beszélgetést Demeter Zsófia történésszel. A műsor elérhetőa város honlapján és többek között ITT.
