November 3-án szombaton 15 órától koszorúzások kezdődnek Fehérváron a száz évvel ezelőtt aláírt padovai fegyverszüneti egyezmény napján, ami az első világháborúban harcoló magyar katonai alakulatok fegyveres működésének megszűnését jelentette. Az események hátteréről Vizi László Tamás történészt, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettesét kérdeztük.
Fehérvári megemlékezések
- 15.00 - Szentlélek Katonatemető
- 15.30 - Császári és Királyi 69-es Gyalogezred emlékműve a Vörösmarty téren
- 16.00 - Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred emlékműve a Zichy-ligetben
- 16.30 - Császári és Kiályi 10-es Huszárezred emlékműve a Városház téren
- 16.45 - Fekvő katona szobor a Hősök terén
Milyen előzményei voltak a fegyverszünetnek?
1918 őszére a monarchia kötelékében harcoló magyar csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek az olasz fronton. A hátországban a lakosság is belefáradt a háborúba. Mindezek hatására Budapesten október 31-én kitört az őszirózsás forradalom, mely nevét a katonák sapkájába tűzött őszirózsáról kapta. A tüntetéseknek, sztrájkoknak, felvonulásoknak meglett az eredménye: megalakult a Károlyi-kormány, Magyarország kivált a monarchiából és népköztársaság lett.
Az I. világháború időszakát idézi fel a Tolnai utcai könyvtár október 24-én nyílt kiállítása
Hogyan kezelte az antant a fegyverszünet kötésénél a monarchia széthullását?
Még október 22-én a francia kormány kijelentette, hogy nem ismeri el a monarchiából kiváló önálló magyar államot, és kijelentette: „Semmiféle partikuláris fegyverszünet nem köthető vele.” Október 30-án az angolok és franciák megállapodtak arról, hogy fegyverszüneti egyezmény csak katonai kérdéseket tisztázhat, és csak létező frontszakaszokra köthető. A monarchia szemszögéből ez azt jelentette, hogy fegyverszüneti kéréssel a katonai vezetőknek kell a megfelelő szövetséges főparancsnokokhoz fordulniuk. Az olasz fronton Armando Vittorio Diaz tábornokhoz, a balkáni fronton az ottani szövetséges főparancsnokhoz, Franchet d’Espèrey tábornokhoz. Egy nappal később a fegyverszüneti egyezmény szövegét az antanthatalmak véglegesítették. Demarkációs vonalat csak az olasz frontszakaszra húztak, amit szinte szó szerint az 1915-ös londoni szerződésből vettek át. Ekkor még a Balkán felől egyetlen antantkatona sem lépett a monarchia területére.
A Tolnai utcai könyvtárban megnyílt tárlat Bencze Tamás gyűjteményének legérdekesebb darabjait mutatja be.
Kik voltak a küldöttek?
A delegáció egy része Victor Weber gyalogsági tábornok vezetésével október 30-án ment át az olasz félhez a tárgyalás érdekében. A többiek – köztük a magyar Nyékhegyi Ferenc ezredes, a kassai 9. honvéd gyalogezred parancsnoka – október 31-én délután csatlakozott a fegyverszüneti delegációhoz, akiket a Padova melletti Villa Giustiban helyeztek el. November elsején Pietro Badoglio tábornok (Diaz tábornok főparancsnok-helyettese) átnyújtotta a fegyverszüneti feltételeket a delegációnak, sőt szóban még azt is kijelentette, hogy a demarkációs vonal tekintetében a történelmi Magyarország határa lesz az irányadó. A végleges szöveget csak másnap délután ötkor juttatták el a delegációhoz, és ezzel párhuzamosan az egész fronton az olasz csapatok támadásba lendültek.
Hogyan zajlottak a tárgyalások?
A feltételeken a monarchia küldöttei sokat nem tépelődhettek, hiszen november 3-án éjfélig élt az ajánlat, ezért már november 2-án este elkezdődtek a tárgyalások, melyek során az olaszok semmilyen ellenjavaslatot nem fogadtak el. A küldöttek beletörődtek a helyzetbe, délután egykor megkapták az engedélyt a fegyverszünet aláírására. Este hatra már ott száradt a nevük a papíron. Weber tábornok pedig a következőket továbbította a főparancsnokságra és egyúttal Budapestre is: „A fegyverszüneti feltételeket valamint ezek végrehajtási utasítását november 3-án délután 6 órakor mindnyájan aláírtuk. (...)A szövetségesek az ellenségeskedést közép-európai idő szerint november 4-én délután 3 órakor fejezik be. A végrehajtási utasítás legfontosabb kivonatát a következő radiogram útján külön közlöm.”
A csavar az utolsó előtti mondatban szerepel: vagyis a harcok nem az aláírás pillanatában, hanem csak egy nap múlva fejeződnek be. Annak ellenére, hogy a fegyverszüneti szerződés első pontja az ellenségeskedések azonnali megszüntetését rögzítette. Valószínűleg a háború utolsó óráinak zűrzavarában az egynapos határidő felett elsiklottak a főparancsnokságon, ezért nem vonták vissza a csapatokat, hanem letették a fegyvert. A helyzetet az olaszok kihasználták: egy utolsó offenzívát indítottak, és háromszázezer hadifoglyot ejtettek.
A padovai fegyverszünet pontjai
1. Az ellenségeskedések azonnali beszüntetése
2. Ausztria-Magyarország teljes leszerelése. Legfeljebb húsz hadosztály fenntartásának engedélyezése. A kiürítendő területen lévő hadianyagok átadása.
3. A megszállt területek kiürítése, a demarkációs vonal meghatározása
4. A szövetségesek jogainak ismertetése: többek között megszállhatják a stratégiai pontokat, szabadon mozoghatnak a vasútvonalakon, szárazföldön és vízen
5. A német csapatok tizenöt napon belüli kivonása a monarchia területéről
6. A monarchia által kiürített területeken a helyi hatóságok illetékessége fennmarad
7. Hadifoglyok és internáltak azonnali hazabocsátása
8. A kiürítendő területeken maradt betegek, sérültek ápolása az osztrák-magyar személyzet feladata
