2. Magyarország

Kossuth-díjas Miklósa Erika operaénekes

Miklósa Erika az operairodalom szoprán szerepeinek emlékezetes, magával ragadó megformálásáért, a világ legjelentősebb operaszínpadait is meghódító, közönségét itthon és külföldön egyaránt fantasztikus zenei élménnyel megajándékozó előadóművészetéért részesült az elismerésben. A világhírű szoprán a fehérvári közösséget szerető emberként is népszerű városunkban, nemrégiben házigazdaként vállalt szerepet a Székesfehérvári Jótékonysági Estélyen. 
2012.03.14. 18:40 |
Miklósa Erika az operairodalom szoprán szerepeinek emlékezetes, magával ragadó megformálásáért, a világ legjelentősebb operaszínpadait is meghódító, közönségét itthon és külföldön egyaránt fantasztikus zenei élménnyel megajándékozó előadóművészetéért részesült az elismerésben. A világhírű szoprán a fehérvári közösséget szerető emberként is népszerű városunkban, nemrégiben házigazdaként vállalt szerepet a Székesfehérvári Jótékonysági Estélyen. 
 
Mikósa Erika beszámolt arról, hogy a budapesti közönség szombaton Richard Strauss Arabellájában láthatja és hallhatja. „A premier előtti finisben remekül érzem magam. Fiakermillit énekelem, ez karakterszerep és pompás feladat. Zeneileg nehéz mű, de én könnyen beszélek, mert már legalább 30 előadás van mögöttem. Az európai operajátszás egyik nagy mesterével, Götz Friedrich rendezővel tanultam meg a szerepet Zürichben, méghozzá igencsak alaposan” – fogalmazott a művész. Miklósa Erikának az idei a 22. évada a budapesti operaházban; 1990-ben mindössze húszévesen Papagenaként debütált az Erkel Színházban. „Sok mindenen átmentem, mégis úgy érzem, mintha most kezdődne minden, innen kell továbblépnem” – vallotta.
 
Igen fiatalon és erősen kezdett, ezért a legtöbben rövid pályát jósoltak neki. „Elfelejtették vagy nem vették számításba, hogy én sportolónak indultam és lelkileg az is maradtam. Ez a mentalitás, a küzdeni tudás rengeteget segített nekem, mert az énekesi pályához ugyanúgy állóképesség, türelem, kitartás és szorgalom kell. Valamint fegyelem, ami hosszú távon nagyon kifizetődik” – fogalmazott Miklósa Erika, aki ebben hitt és amit körülötte mondtak, az nem tudta megingatni. „Csináltam a dolgomat és nem törődtem semmi mással” – jegyezte meg.
 
A szoprán rövidesen Barcelonába utazik, a Gran Teatro del Liceuban énekel, majd északnak veszi az irányt, Malmőbe. A következő évadban rendezi Ascher Tamás A varázsfuvolát, az Éj királynője lesz ott is Miklósa Erika. A következő negyedévben szüksége lesz sportolói állóképességére, mert Chicagóban, San Franciscóban, azután Münchenben lép fel. Úgy tudja, szép feladatok várják a következő szezonban a Magyar Állami Operaházban is. „Nem lesz időm azon gondolkodni, hogy jaj, istenem, Kossuth-díjat kaptam. Aminek persze nagyon örülök, mert ez tényleg a legnagyobb elismerés, amit az ember a hazájától kaphat. De kötelez is, eggyel magasabb fokozatra kell kapcsolni” – mondta az operaénekes. 
 
 Miklósa Erika 1970. június 9-én született Kiskunhalason. Kezdetben a sportban jeleskedett, tizenévesen felfigyeltek hangjára is. Gimnáziumi tanulmányaival párhuzamosan két év alatt végezte el a zeneiskola hat osztályát. Egy sikeres próbaéneklést követően, húszévesen szerződést kapott az operaházban, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb magánénekese az intézményben. 1999-ig volt a Magyar Állami Operaház tagja, de azóta is fellép szinte minden évadban Budapesten. 1996-tól Philadelphiában, majd a milánói Scalában volt ösztöndíjas. Leghíresebb szerepében, Mozart A varázsfuvola című operájának Éj királynőjeként a világ legjelentősebb operaszínpadain fellépett, e szerepet eddig több mint háromszázszor énekelte. Szívesen kirándul az operett, a musical világába is, az utóbbi évtizedben több önálló CD-t is kiadott. 1994-ben megkapta a Pro Opera Lirica díjat, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2006-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2008 óta a Magyar Művészetért Díj birtokosa. 2010-ben Budapest díszpolgára lett, 2012-ben kiérdemelte a Nemzetközi Fair Play Bizottság díját.
 

Magyarország

Összes

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.

  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.

  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.

  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.