2. Magyarország

Kossuth-díjas Miklósa Erika operaénekes

Miklósa Erika az operairodalom szoprán szerepeinek emlékezetes, magával ragadó megformálásáért, a világ legjelentősebb operaszínpadait is meghódító, közönségét itthon és külföldön egyaránt fantasztikus zenei élménnyel megajándékozó előadóművészetéért részesült az elismerésben. A világhírű szoprán a fehérvári közösséget szerető emberként is népszerű városunkban, nemrégiben házigazdaként vállalt szerepet a Székesfehérvári Jótékonysági Estélyen. 
2012.03.14. 18:40 |
Miklósa Erika az operairodalom szoprán szerepeinek emlékezetes, magával ragadó megformálásáért, a világ legjelentősebb operaszínpadait is meghódító, közönségét itthon és külföldön egyaránt fantasztikus zenei élménnyel megajándékozó előadóművészetéért részesült az elismerésben. A világhírű szoprán a fehérvári közösséget szerető emberként is népszerű városunkban, nemrégiben házigazdaként vállalt szerepet a Székesfehérvári Jótékonysági Estélyen. 
 
Mikósa Erika beszámolt arról, hogy a budapesti közönség szombaton Richard Strauss Arabellájában láthatja és hallhatja. „A premier előtti finisben remekül érzem magam. Fiakermillit énekelem, ez karakterszerep és pompás feladat. Zeneileg nehéz mű, de én könnyen beszélek, mert már legalább 30 előadás van mögöttem. Az európai operajátszás egyik nagy mesterével, Götz Friedrich rendezővel tanultam meg a szerepet Zürichben, méghozzá igencsak alaposan” – fogalmazott a művész. Miklósa Erikának az idei a 22. évada a budapesti operaházban; 1990-ben mindössze húszévesen Papagenaként debütált az Erkel Színházban. „Sok mindenen átmentem, mégis úgy érzem, mintha most kezdődne minden, innen kell továbblépnem” – vallotta.
 
Igen fiatalon és erősen kezdett, ezért a legtöbben rövid pályát jósoltak neki. „Elfelejtették vagy nem vették számításba, hogy én sportolónak indultam és lelkileg az is maradtam. Ez a mentalitás, a küzdeni tudás rengeteget segített nekem, mert az énekesi pályához ugyanúgy állóképesség, türelem, kitartás és szorgalom kell. Valamint fegyelem, ami hosszú távon nagyon kifizetődik” – fogalmazott Miklósa Erika, aki ebben hitt és amit körülötte mondtak, az nem tudta megingatni. „Csináltam a dolgomat és nem törődtem semmi mással” – jegyezte meg.
 
A szoprán rövidesen Barcelonába utazik, a Gran Teatro del Liceuban énekel, majd északnak veszi az irányt, Malmőbe. A következő évadban rendezi Ascher Tamás A varázsfuvolát, az Éj királynője lesz ott is Miklósa Erika. A következő negyedévben szüksége lesz sportolói állóképességére, mert Chicagóban, San Franciscóban, azután Münchenben lép fel. Úgy tudja, szép feladatok várják a következő szezonban a Magyar Állami Operaházban is. „Nem lesz időm azon gondolkodni, hogy jaj, istenem, Kossuth-díjat kaptam. Aminek persze nagyon örülök, mert ez tényleg a legnagyobb elismerés, amit az ember a hazájától kaphat. De kötelez is, eggyel magasabb fokozatra kell kapcsolni” – mondta az operaénekes. 
 
 Miklósa Erika 1970. június 9-én született Kiskunhalason. Kezdetben a sportban jeleskedett, tizenévesen felfigyeltek hangjára is. Gimnáziumi tanulmányaival párhuzamosan két év alatt végezte el a zeneiskola hat osztályát. Egy sikeres próbaéneklést követően, húszévesen szerződést kapott az operaházban, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb magánénekese az intézményben. 1999-ig volt a Magyar Állami Operaház tagja, de azóta is fellép szinte minden évadban Budapesten. 1996-tól Philadelphiában, majd a milánói Scalában volt ösztöndíjas. Leghíresebb szerepében, Mozart A varázsfuvola című operájának Éj királynőjeként a világ legjelentősebb operaszínpadain fellépett, e szerepet eddig több mint háromszázszor énekelte. Szívesen kirándul az operett, a musical világába is, az utóbbi évtizedben több önálló CD-t is kiadott. 1994-ben megkapta a Pro Opera Lirica díjat, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2006-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2008 óta a Magyar Művészetért Díj birtokosa. 2010-ben Budapest díszpolgára lett, 2012-ben kiérdemelte a Nemzetközi Fair Play Bizottság díját.
 

Magyarország

Összes

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.

  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.

  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.

  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.