A Székesfehérvári Királyi Napok megnyitójának másnapján, hagyományosan tudományos előadásokkal folytatódott az ünnepi programsorozat. A Hiemer-házban rendezett eseményen bemutatták dr. Lukács László Szent István király a néphagyományban című könyvét, továbbá a Magyar Posta által kibocsátott Aranybulla-emlékbélyeget, majd Prof. Dr. Balogh Elemér nyugalmazott alkotmánybíró tartott előadást az Aranybulláról.
Székesfehérvár Önkormányzata, a Szent István Király Múzeum, a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Levéltár közös eseményét dr. Cser-Palkovics András polgármestere nyitotta meg.
A városvezető elmondta, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok több mint egy fesztivál: egy történelmi eseménysorozat, melynek kifejezett célja, hogy a ma kulturális értékeinek megmutatása mellett ráirányítsuk a figyelmet városunk történelmére, és egyértelművé tegyük, hogy mit jelent a nemzet bölcsőjének, történelmi fővárosnak lenni. Dr. Lukács László új tudományos kötete illik a programsorozathoz, a Magyar Posta Aranybulla-emlékbélyegével pedig egy műalkotás, maradandó érték jött létre. Prof. Dr. Balogh Elemér előadáshoz kapcsolódva hangsúlyozta: az Aranybulla egy jogtörténeti kuriózum, nemcsak a magyar, de az egyetemes jogtörténet szempontjából is.
A Szent István-i hagyományoktól az Aranybulláig – bélyeg- és könyvbemutató
Dr. Lukács László Szent István király a néphagyományban című kötetét Mózessy Gergely főlevéltáros, a Székesfehérvári Püspöki és a Székeskáptalani Levéltár igazgatója mutatta be. Elmondta, hogy Szent István a magyar történelem legkomplexebb, legérdekesebb királya volt. Főszereplőként alakítója, egyben elszenvedője is a kor eseményeinek, alakjához világi és egyházi oldalról is közelíthetünk. Lukács László, a néprajztudomány avatott képviselője arra vállalkozott, hogy a világi szinten kialakult képet tárja az olvasók elé. A mintegy 300 oldalas kiadvány naprakész tanulmányok gyűjteménye. A kötet rendkívül gazdag illusztrációkban, adatokban egyaránt, és kiváló kalandra invitálja az olvasót.
„A kötet a dac terméke.” - hangsúlyozta dr. Lukács László. Elmondta, szülei óta él benne a Szent István-i Magyarország képe, az, hogy Fehérvár az ország egyik központja volt. 1949-ben mindez eltűnt, a szent királyból I. István lett, a körmeneteket betiltották, és csak évtizedek elteltével lett szabadabb a légkör. Szerzőként dacból kezdett el foglalkozni a témával, az anyaggyűjtést itthon és külföldön is végezte. „Ez a könyv egy 33 éves érdeklődés lenyomata.” – fogalmazott, majd hozzátette: a Szent István iránti tiszteletnek az ősi helye és kiindulási pontja Székesfehérvár.
A Magyar Posta bélyegkibocsátással köszöntötte az Aranybulla kihirdetésének 800. évfordulóját. A sorszámozott alkalmi bélyegblokk Simon Erika művészi fotója alapján, Baticz Barnabás grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült. Az alkotáson Kontuly Béla nagyméretű seccója látható, amely a Városháza Dísztermében található.
Az alkalmi bélyegblokkot Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta elnöke mutatta be. Többek között arról beszélt, hogy a bélyegkibocsátás funkciója az elektronikus kommunikáció térnyerésével fokozatosan csökkent. Azonban a postának továbbra is küldetése, hogy értéket közvetítsen, a múltat felidézze, és szórakoztatva tanítson, ennek szellemében végzik a bélyegkibocsátás tevékenységét. Az Aranybulla emlékbélyeget a színek kavalkádja. valamint az aranypecsét fényessége, a mintázat aprólékossága és jelképek megjelenítése jellemzi. “Büszkén mondhatom, hogy ez az egyik legszebb bélyeg, amit a Magyar Posta kibocsátott!” – hangsúlyozta az elnök.
A tudományos programsorozatot Professzor Dr. Balogh Elemér nyugalmazott alkotmánybíró előadása zárta. Elmondta többek között, hogy az Aranybulla mérföldkő volt, egyúttal olyan jelentős európai dokumentumnak számított, amely máig méltó helyen szerepel a releváns szakirodalomban. 800 esztendje fogalmazták és adták közre, jelentősége máig él, és élénken foglalkoztatja a modern alkotmányos gondolkodást is. Több mint szimbolikus jelenség, hogy a Magyar Alkotmánybíróság díszöltözékén az Aranybulla pecsétjének aranyozott mása függ a bíró nyakában, utalva arra, hogy a nemzet alkotmányos emlékezetében ma is jelen van a középkori oklevél.
