2. Közélet

Konferenciával ünnepelték a 20 éves Térinformatikai Tanszéket

Húsz éves a Térinformatika Tanszék címmel szerveztek konferenciát hétfőn, a Geoinformatikai Intézetben. 1994-ben még a Nyugat- magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karán hozták létre az ország első önálló Térinformatika Tanszékét. A térinformatikai oktatás azóta is továbbra is jelen van az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán, a Geoinformatikai Intézetben.
2014.12.15. 11:26 |
Húsz éves a Térinformatika Tanszék címmel szerveztek konferenciát hétfőn, a Geoinformatikai Intézetben. 1994-ben még a Nyugat- magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karán hozták létre az ország első önálló Térinformatika Tanszékét. A térinformatikai oktatás azóta is továbbra is jelen van az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán, a Geoinformatikai Intézetben.
A mai értelemben vett térinformatika kialakulásához elsősorban a számítógépes grafika fejlődésére volt szükség. A 60-as évek elején a grafikus megjelenítők fejlődésével kezdhetett el kialakulni a földrajztudományok új ága. A hatvanas években kialakították az első digitális domborzatmodelleket, terepmodelleket, majd a hetvenes években piacra került az első földrajzi információs rendszer szoftver. Mára a térinformatika eljutott a lézerszkennerig, amely akár egymillió pontot érzékel másodpercenként.
Nyitó előadását Márkus Béla professzor emeritus "Térinformatika: földről a felhőbe" címmel tartotta meg.
A lézerszkenner néhány perc alatt több millió pont 3D koordinátáját képes megmérni nagy pontossággal. A felmérés eredménye egy térbeli "pontfelhő", melyből utólagos kiértékeléssel kinyerhetőek a felmért objektumok geometriai adatai. Működési elve hasonló a geodéziai mérőállomáshoz. Egy lézersugár segítségével megmérik az adott pont és a műszer távolságát. Mivel a lézersugár "helyzetét" (vízszintes és magassági szögét) szintén rögzíti a műszer, így kiszámíthatóak a megmért pont 3D koordinátái. A leglényegesebb különbség, hogy míg geodéziai módszerekkel percenként csak néhány pont mérhető, addig a lézerszkenner több millió pont koordinátáját határozza meg, a lézersugár gyakorlatilag "végigpásztázza" a környezetét.

Közélet

Összes

  1. Közgyűlési összefoglaló

    Elfogadták a tavalyi esztendő zárszámadását és a város gazdasági társaságainak beszámolóit is a 2025-ös gazdasági évről. Döntöttek kettő óvoda igazgatójáról, belvárosi társasházak tetőfelújításához nyújtandó támogatásról és arról is, hogy a belvárosi teraszokon hangosítás nélküli élőzenés programokat is lehet tartani hétvégén. Az ülésen utak és intézmények felújítására is írtak ki közbeszerzési eljárásokat.

    2026.05.22.

  2. Idén is átadták az Aranyember-díjakat

    Az Aranyember-díj odaítéléséről tizenegyedik alkalommal döntött a Tarsoly Ifjúságért Egyesület által megbízott Aranyember-díj Bizottság. A kitüntetést évente azok a Fejér vármegyéhez kötődő polgárok és közösségek nyerhetik el, akik/amelyek a szakterületükön kimagasló munkát végeznek Székesfehérvárért és az itt élőkért, szemléletüket, értékrendjüket meghatározza a nyitottság.

    2026.05.22.

  3. Aranyember díjátadó

    Átadták az Aranyember-díjakat. Ebben az esztendőben, Nagy Judit, a Szabad Színház művészeti vezetője, rendezője, Tarsoly Péter az Óbudai Egyetem tanára, földmérő mérnök, geoinformatikai szakmérnök, A Fehérvári Heti Betevő, az évek óta töretlen lendülettel, önkéntes segítőkkel végzett munkájáért, és Posztumusz Zágoni Erzsébet újságíró részesült az elismerésben, amelyet fia Pallós István vett át.

    2026.05.22.

  4. Vándorgyűlés a Táncházban

    Érdekes és előremutató előadások várták az érdeklődőket a Népművelők 42. Vándorgyűlésén a székesfehérvári Táncházban. A Vándorgyűlés eredetileg három napos lett volna, azonban a pénteki programnap elmarad.

    2026.05.21.