Hóman Bálint születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek tudományos konferenciát Székesfehérváron, a Városháza dísztermében. A konferencián neves magyar történészek értékelték a politikai szerepvállalása miatt mindmáig vitatott szerepű történész munkásságát. A konferenciát kiállítások is kísérik, amelyek Hóman Székesfehérvárral kapcsoltos tevékenységét mutatják be.
A délelőtti ülésszakon számos plenáris előadást hallhatott a közönség. A történészek felvázolták a hallgatóságnak Hóman Bálint szellemi-politikai arcképét és a magyar külpolitikai irányokhoz való viszonyát is. Hóman Bálint politikai működése ellentmondásos volt, történészi tevékenységét azonban mindenki elismeri. Egyöntetű a szakma véleménye, hogy a legkiválóbb magyar középkorászok között van a helye. Hómant 1945 után kizárták a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak sorából, ahová – a többi eltávolítottal ellentétben – a rendszerváltás után sem került vissza.
A konferenciát kiállítások is kísérik: a „Hóman Bálint és Székesfehérvár” című tárlat a Fekete Sas Patikamúzeumban várja a látogatókat, míg a „Hóman Bálint, Székesfehérvár képviselője” című kamarakiállítás Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltárában látható.
A megnyitón Székesfehérvár polgármestere örömét fejezte ki, hogy rangos szakmai konferenciának adhat otthont a város. Cser-Palkovics András gyakorlati példán keresztül ajánlott szemléletmódot a konferencia résztvevőinek. A Városháza épületében található Aba-Novák Vilmos seccóról beszélt, amelyen egy, a város számára kiemelten fontos esemény, az 1938-as országgyűlés elevenedik meg. „Magyarország akkori vezetői vannak rajta, többek között Horty Miklós kormányzó. Takarjuk el ezt a gyönyörű seccót a képen szereplők politikai megítélésének változása miatt?” -tette fel a kérdést a polgármester, arra utalva, hogy a konferencia is hasonló kérdésre keres választ: „Sérülhet-e egy tudományos életmű egy politikai szerepvállalás fényében?” Beszédében a polgármester kiemelte, hogy Székesfehérvár hálás lehet Hómannak, aki Székesfehérvár országgyűlési képviselőjeként sokat tett a város fejlesztéséért és felemeléséért.
Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke köszöntő beszédében elgondolkodtatónak nevezte Hóman történelemtudományi munkásságát és Glatz Ferenc történész szavait idézte, aki vérbeli, közönségnek íródott történelemkönyvnek nevezte a Hóman-Szekfű szerzőpáros Magyar Történet és Egyetemes Történet című munkáit.
L. Simon László a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke a konferencia megnyitóján a XX. század legnagyobb kultúrpolitikusának nevezte Hóman Bálintot. Beszédében kiemelte, hogy igenis van átjárás kultúra, politika és tudomány között. Idézte Hóman gondolatát is, mely szerint „az emberi történet nem egyéb, mint az emberi lélek története és a magyar történet nem egyéb, mint a magyar lélek története.”
Vizi László a Magyar Történelmi Társulat Igazgatóválasztmányának tagja Hóman történetfilozófiáját idézte fel röviden. Hóman szerint a múlt szellemébe visszahelyezkedve a történetírónak felül kell emelkednie a napi politikán. Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora a konferencia megnyitóján bejelentette, hogy önálló Történelemtudományi Tanszéket hoz létre a főiskola Székesfehérváron.
