Konferencia és zászlókiállítás az utolsó nemesi felkelés emlékére

  Az utolsó nemesi felkelés 200. évfordulója alkalmából Székesfehérváron történeti konferenciát rendeznek ma. Erről tartott közös sajtótájékoztatót Brájer Éva, a Kulturális és Turisztikai Bizottság elnöke, Dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola tanszékvezetője és Vargha Tamás a társadalmi kapcsolatok tanácsnoka.

 A konferencia mellett délután kamarakiállítás is lesz, melynek megnyitója szerdán 14.30-kor lesz a Fekete Sas Patikamúzeumban, melyet Vitek Gábor a Fejér Megyei Levéltár történész, levéltárosa nyit meg. A kiállítás az utolsó nemesi felkelés 200. évfordulóján "Kövesd példájokat vitéz eleidnek..." címmel rendezett történeti konferencia keretében nyílik meg. A kiállítás hétfő kivételével naponta 10–18 óráig tekinthető meg.

 

 Brájer Éva elmondta, hogy egy konferencia keretében emlékeznek az utolsó nemesi felkelésre. Vargha Tamás tanácsnok a kiállításra hívta fel a figyelmet, mely a konferencia témájából ad bemutatót. A Fő utcán délután háromkor hagyományőrző huszárok vonulnak majd fel és a Kossuth utcában található emléktáblánál koszorúznak majd.

 

  Dr. Vizi László Tamás arról beszélt, hogy az 1809-es utolsó nemesi felkelésnek az utolsó katonai megmozdulása Székesfehérvárhoz kötődik. A napóleoni háborúk idején többször volt nemesi felkelés. Ezekben az években egész Európa fegyvert fogott és a Franciaország elleni háborúnak a habsburgok, így Magyarország is részese volt. A katonai veszteségek egyre jobban igényelték az utánpótlást és a magyar nemesség tartalékaira is egyre inkább szükség volt. Mint mondta az 1222-es Aranybulla óta a nemességnek kötelessége az ország védelme miatt fegyvert fogni. a győri csatája. A habsburg udvar erőteljesen vesztes félként állította be a magyar nemességet állította be a csatát. A mai konferencia egy folyamat záróállomása: a programsorozat ez év tavaszán kezdődött Győrben, majd Bécsben Napóleon szimpózium volt, ahol több neves magyar történész is előadást tartott.
 

  Az 1809-es októberi békeszerződés után Székesfehérvár környékén vonták össze a 15 ezres inszurgens sereget és I. Ferenc Magyarország királya is a városba látogatott. Itt zajlott le egy háromnapos díszszemle, ahol az uralkodó megtekintette a Börgöndpusztán lezajlott katonai parádét. A nádor ekkor Székesfehérváron marad és egy olyan indítvánnyal áll elő, hogy a Budai kapu szűknek bizonyult már a nagy létszámú hadseregnek. A mellette lévő házakat megvásárolta a város és kibővítették a kaput, így épült meg az új Budai kapu, mely Nádor kapu nevet kapta. Ennek az emlékét őrzi az a vörös márvány emléktábla, mely ma a Karmelita templom oldalán található.