-
Fivérek a Díszudvaron
A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.
2026.08.22. -
A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep
A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon.
2026.08.21. -
Kenyérszentelés Kisfaludon
A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.
2026.08.21. -
Kodály Zoltán: Háry János
Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.
2026.08.21.
Koncerttel kezdődik az Ybl Napok Székesfehérváron
Április 6-án lesz 200 éve, hogy Fehérváron megszületett Ybl Miklós (1814-1891), a magyar historikus építészet legnagyobb alakja. A szülőváros e jeles nap előestéjén, április 5-én szombaton18 órakor muzsikával emlékezik meg híres szülöttéről a Felsővárosi Szent Sebestyén templomban. Április 7-én hétfőn, a 200. születésnapon pedig a fehérvári civilek kezdeményeztek egy főhajtást Ybl Miklós szobránál, a róla elnevezett lakótelepen.
2014.04.02. 08:07 |
Április 6-án lesz 200 éve, hogy Székesfehérváron megszületett Ybl Miklós (1814-1891), a magyar historikus építészet legnagyobb alakja. A szülőváros e jeles nap előestéjén, április 5-én szombaton18 órakor muzsikával emlékezik meg híres szülöttéről a Felsővárosi Szent Sebestyén templomban. Április 7-én hétfőn, a 200. születésnapon pedig a fehérvári civilek kezdeményeztek egy főhajtást Ybl Miklós szobránál, a róla elnevezett lakótelepen.
Ybl élete első tizenegy évét töltötte csak a fehérvári Fazekas utcai szülői házban. Bécsben, Párizsban, majd később Münchenben tanult tovább. Kezdetben neves fővárosi építész mesterek mellett dolgozott. Ezt követő közel félévszázados munkássága hihetetlenül gazdag. Számos kastélyt, templomot, gazdasági épületet épített országszerte. A főúri családok, így a Károlyiak, Zichyek, Festetics, Széchenyi, Cziráky , Wenckheim családok körében is elismert, közkedvelt építész volt. A 19. század utolsó évtizedeiben fellendülő Budapesten sok bérházat, palotát tervezett. Ezek egy része a világháborúban sajnos elpusztult. Leghíresebb közismert alkotásai a pesti Operaház, a lipótvárosi Szent István templom (ma Bazilika), a Duna-parti Fővámház és a budai vár alatti lejtőre tervezett Várbazár, ez utóbbinak nagyszabású felújítására most került sor. Ybl Miklósnak Fejér megyében is találhatók munkái (Lovasberény, Cziráky-kastély átépítés, Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély átépítés és bővítés), építészi tevékenysége azonban csak csekély mértékben kötődik bizonyítottan Székesfehérvárhoz. A hatalmas Ybl életmű további kutatása a jövő számára megkerülhetetlen, komoly feladatot jelent. Ybl Miklós - Nicolaus Georgius Ignatius Ybl - születési anyakönyvi bejegyzését 1814. április 6-áról a székesfehérvári Városi Levéltár őrzi. Az édesapa, idősebb Ybl Miklós (1780 -1861) nyughelye a Berényi úti Csutora-temetőben található.
