-
Gyertyafényes ünnepeink
A fény, mint ősi univerzális szimbólum lesz a középpontja annak a kivételesen szép kiállításnak, amely Gyertyafényes ünnepeink címmel nyílik meg október 31-én, szombaton 11.00 órakor a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A Fehérvári Kézművesek Egyesületének tárlatán mintegy 60 alkotó munkái szerepelnek.
2026.10.29. -
KultúrARTz Kiss Diána Magdolnával
November 5-én 18 órakor a Rajzos kávézóban, a Juhász Gyula utca 2. szám alatt találkozhatunk Kiss Diána Magdolnával, a Vörösmarty Színház színésznőjével, akiről ezen az estén is kiderül: ő jóval több annál!
2026.10.29. -
Avar kori temetőt találtak
Avar kori sírokat találtak a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régészei egy Sárosd melletti jércenevelő telep építése előtt elvégzett próbaásatás során. A területen azóta 31 sírt tártak fel és értékes leletanyagok kerültek elő a földből.
2026.10.29. -
Simon József a Tarsolyban
Folytatódott a Tarsoly Ifjúságért Egyesület Közéleti Klubja. Az est vendége Simon József, a Köfém Művelődési Ház igazgatója volt.
2026.10.29.
Koncert a reformáció emlékévének tiszteletére a Vörösmarty Színházban
A koncert előtt az est dirigense, Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester osztotta gondolatait velünk, a reformáció és a zene kapcsolatáról, a megújulás misztériumáról, Bachról, Mendelssohnról és arról, mi mindent jelentenek ma köznapi létünkben, Luther Márton és Kálvin János tanításai.
Amióta Jóisten megteremtette a világot, a zene és a hit kapcsolata, az Atya létezésének megerősítése. Amikor az ember szóban nem tudja kifejezni az istent, akkor jön a zene. A zenének mindig elsődleges szerepe volt, akár Dávid király hárfájára, akár Pál apostol citerájára gondolunk. Ezek a történetek a hit és a művészet kapcsolatáról szólnak. A hit, az ige ott kezdődik, amikor az ember már nem képes megmagyarázni valamit, a zene pedig ott, amikor szó is elfogy.
A keresztyén világ, a reformáció hozta az anyanyelv használatát, amely a zenében is megjelent...
Németországban kezdődött, ahol a latin liturgikus szöveget felváltotta a német nyelvű szöveg. Brahms csodálatos ötlete volt, a Requiem megírása német nyelven, a szentírás egyes passzusainak felhasználásával, a leglényegesebb gondolatokat kigyűjtve.
A hit és a remény, illetve a zenei és a kulturális megújulás közé tehetünk egyenlőség jelet?
A hit és a remény valóban szerves része a megújulásnak, hiszen más jellegű szertartásokat hozott, más nyelven, de ezt is a hit kell, hogy vezesse.
Brahmsról már esett szó, beszéljünk Bachról a protestáns zene apostoláról.
Bach egyedülálló, minden zene kezdete és vége. Beethoven csak annyit mondott, hogy a zene ősatyja, rendkívül nehezen hagyja magát megközelíteni, de mégis belőle táplálkozunk.
Mit hallhattunk az Alba Regia Szimfonikus zenekartól és a meghívott szólistáktól?
A két nagy protestáns zeneköltő, Bach és Mendelssohn műveit játszottuk. Mendelssohn egy dúsgazdag kikeresztelkedett bankár család sarja volt, aki Bach vallásúnak vallotta magát, lutheránusként. Ő evangélikusként annyira a vallásban élt, hogy műveit mély hit jellemzi. Nagyon sokat köszönhetünk neki abban is, hogy felfedezte nekünk a Máté passiót. Nem véletlen, hogy három műben is felcsendül ez a téma, a Bach kantátában, a Mendelssohn zsoltárában, és a reformáció szimfóniájában is.