Kilencszáz esztendős a Ciszterci Rend - 1813 óta vannak jelen Székesfehérváron

A XI. században számos mozgalom indult el a nyugati szerzetesek körében. Ezeknek kezdeményezői és résztvevői szabadulni akartak a feudális társadalom szorításától, hátat fordítottak a világnak, elhagyták mindazt az előnyt és kényelmet, amit elődeik megszereztek.

Az apostolokat követve szegénységben, egyszerűségben, remeteségben, testvéri szeretetközösségben akartak élni.

Törekvésük igazolására a Bibliára és a Regulára hivatkoztak. Az új szerzetesi mozgalmak közül a legeredményesebbnek és a legidőtállóbbnak Cistercium (Cîteaux) alapítóinak vállalkozása bizonyult, Róbert francia apát Szent Benedek Reguláját követő remetékkel 1075-ben Burgundiában megalapította a Molesme-i apátságot. A rend II. Paszkál pápától 1100. április 18-án kapott védelmi okiratot.

Magyarországra 1142-től történtek telepítések, a zirci monostor 1182-re készült el;

a Magas-Bakony rengetegében, 400 méteres magasságban, a rend hazai pártfogója, III. Béla király alapításaként, ahová az első szerzetesek Cîteaux-ból, az anyamonostorból érkeztek.

„Székesfehérvárra úgy került a rend, hogy 1813-ban Dréta Antal, zirci apát nagyon merészen az egri után átvette a fehérvári gimnáziumot is, - ami korábban a jezsuitáké majd a pálosoké volt.

A benedeki szemlélet összekötötte az istendicsőítést, - főként a zsolozsma imádkozását - a munkával. A munkát mindig abban találták meg, ami éppen korszerű és szükséges volt. Ez a korai középkorban jellemzően az agrikultúra volt, amelynek művelését magas szinten fejlesztették tovább; ilyen volt például a háromnyomásos földművelés, de bámulatos volt például a korabeli kolostorok és környékük vízgazdálkodási rendszere is.” - emelte ki Brückner Ákos Előd atya.

Amikor úgy hozta a szükség, hogy tanítani kell, akkor Egerben, Pécsen és Székesfehérváron átvettük a magukra maradt jezsuita gimnáziumokat. Így lettek a magyarországi ciszterciek mintegy tanítórenddé, az új feladat egyre inkább előtérbe került.

Az iskola első ciszterci Veni Sancte ünnepsége 1813. november 4-én volt, ezzel tartós ciszterci jelenlét vette kezdetét Székesfehérváron.

A ciszterci nevelésnek különös jelleget adott az a hazafias szellem, amelyet korábban az elődök is képviseltek. Vajda János és Vörösmarty Mihály is a ciszterciek székesfehérvári iskolájába jártak.

1923-ban XI. Piusz pápa felállította a rend Zirci Kongregációját, amelynek alkotmánya, konstitúciója 1941-ben nyert először szentszéki jóváhagyást. Werner Adolf apát (1924-1939) kormányzása alatt, 1928 és 1939 között Budán, Baján, Pécsett és Székesfehérváron új, modern és kitűnően berendezett gimnáziumokat épített a rend. Ezt az apátság mintaszerűen szervezett előszállási uradalmának jövedelme tette lehetővé Hagyó-Kovács Gyula ciszterci mezőgazdász jószágkormányzósága (1920-1945) alatt.

Előd atya szobájának ajtaja a Ciszterci Szent István Gimnáziumban

Az öt nyolcosztályos gimnáziumban együttesen 2500 diák tanult. A ciszterciek tanító és nevelő munkája az egész országban megbecsülést és elismerést szerzett.

„Napjainkban is igyekszünk ezt folytatni, olyan igazgatóságunk, igazgatónk és tanári karunk, diákságunk, közösségünk van, amely ciszterci szellemiségű és igyekszünk közös erővel még jobban cisztercivé tenni az iskolát.” - tette hozzá Előd atya.

A molinók a Ciszterci Rend történetét mutatták be a kezdetektől a tavasszal az iskola aulájában rendezett kiállításon.

Irodalomjegyzék:

http://zirciapatsag.hu/apatsag/szerzetesek

http://www.ocist.hu/rendtortenet-magyarorszagon

A Charta Caritatis-ról pedig itt olvashat bővebben:
https://oblacio.blog.hu/2016/01/19/charta_caritatis