Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a Sándor-palotában bejelentette, hogy az alkotmány előírásai alapján, figyelemmel az alkotmányos szokásokra és a választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseire, a parlamenti választások első fordulóját április 9-re, második fordulóját pedig április 23-ra tűzte ki. Az első fordulóban a külképviseleteken április 2-án, az amerikai kontinensen létesített képviseleteken április 1-jén kell leadni a voksokat.
A köztársasági elnök április 9-ére, vasárnapra tűzte ki a parlamenti választások első fordulóját, a második forduló április 23-án lesz.
Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a Sándor-palotában bejelentette, hogy az alkotmány előírásai alapján, figyelemmel az alkotmányos szokásokra és a választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseire, a parlamenti választások első fordulóját április 9-re, második fordulóját pedig április 23-ra tűzte ki. Az első fordulóban a külképviseleteken április 2-án, az amerikai kontinensen létesített képviseleteken április 1-jén kell leadni a voksokat.
Az országgyűlési képviselő-választás második fordulója Magyarországon és a külképviseleteken is április 23-án, vasárnap lesz, az Egyesült Államokban pedig április 22-én.
A magyar választási rendszer
Magyarországon vegyes választási rendszer működik, a parlamenti képviselői helyek közül 176 mandátumot egyéni választókerületben, 152-őt területi (19 megyei és a fővárosi) listán, 58-at pedig országos listán szerezhetnek meg a jelöltek.
A magyar választás kétszavazatos rendszerű: a választópolgár az egyik szavazatával az egyéni választókerület képviselőjelöltjét támogatja, a másik szavazatával a területi pártlisták közül választhat. Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 750 választópolgár ajánlása szükséges.
Területi listát az a párt állíthat, amely az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. Az országos listaállításhoz legalább hét területi lista kell. A parlamentbe jutáshoz a pártlistákra leadott országosan összesített érvényes szavazatoknak 5 százalékát kell megszerezni.
A választás szabályai
A választási eljárásról szóló törvény alapján a köztársasági elnöknek legkésőbb a szavazás napja előtt 72 nappal kell kitűznie a választás időpontját. Ez nem eshet nemzeti ünnepre, A munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, valamint az az előtti és utáni napra sem.
Fontosabb dátumok, határidők
Február 10.: Az állampolgárok kézhez kapják a kopgtatócédulát és az ajánlószelvényt
Február 8-15.: Közszemlére teszik a választói névjegyzéket
Február 17.: Eddig kell megválasztani az OVB, a területi és az egyéni választókerületi választási bizottságok tagjait
Március 17.: A külképviseleti névjegyzékbe való jelentkezés határideje, az egyéni választókerületi jelöltek bejelentésének végső határideje
Március 20.: a területi listák bejelentésének és a szavazatszámláló bizottsági tagok megválasztásának határideje
Március 21.: Az országos listák bejelentésének határideje
Március 31.: a pártok eddig küldhetnek tagokat a választási bizottságokba
Április 29-30.: A végleges eredmény megállapítása
Ha a választási bizottság vagy a bíróság ismételt szavazást rendel el, azt az eredeti szavazáshoz képest harminc napon belülre kell kijelölni. A választási eljárásról szóló törvényben szereplő határidők - ha a törvény másként nem rendelkezik - a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le, a határidőket naptári napban kell érteni. A választások lebonyolításához szükséges forrásokat az Országgyűlés döntése alapján minden évben a költségvetésben kell biztosítani, a pénzek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
