Remek főpróbát rossz előadás követ – szokták mondani. Nos, a Fehérvár KC esetében, ha rossz egy kicsit túlzás is, annyi biztos, a Szeged kitömése után Tilingerék egy szoros meccsen estek ki a Magyar Kupából az Érd ellen.
A hét közepén hozta a kötelezőt a Fehérvár KC, és a szezon legfölényesebb sikerével (38-25) küldte haza a bajnokság újoncát, a Szegedet. Vasárnap azonban már sokkal nehezebb feladat várt Bakó Botond együttesére, nevezetesen az EHF-Kupa induló Érd. Az első félidőben pedig minden rendben ment, sokáig fej-fej mellett haladt a két gárda, aztán a játékrész hajrája előtt megrázta magát a Fehérvár és négygólos távolságnyira ellépett. Ekkor szurkoló, újságíró gondolhatta: nagy baj nem lehet. És nem volt alaptalan a következtetés, mert az első harminc percben feszes volt az FKC védekezése, és tele volt ötlettel az Ishitate és Tilinger vezette támadójáték. A második félidő elején ugyan már öt is volt közte, de Klivinyi remeklésének (az átlövő végül 11 gólig jutott) is köszönhetően kevesebb, mint negyed óra alatt fordított az Érd. És ez annak tudatában, hogy a döntetlen is Szabó Edináék továbbjutását eredményezte, nagyon fenyegetően hatott, főleg az, amikor hét perccel a vége előtt három gólos előnyben volt az Érd… És ebből, a gyakorlatilag négygólos hátrányból már nem tudott visszajönni a nagyon küzdő, küszködő Fehérvár. A végén ugyan még Bogoszavljevics és Kazai találataival minimálisra csökkentette a különbséget a hazai gárda, 28-27-re nyert, és továbbjutott a Magyar Kupa legjobb nyolc csapata közé az Érd.
„A második félidőre elfáradtunk, és nem tudtunk olyan minőségi cseréket végre hajtani, mint amilyeneket szerettünk volna, illetve a kapusteljesítményünk sem volt ekkor megfelelő. – kezdte az értékelést Bakó Botond, az FKC vezetőedzője. – Igaz, nem jutottunk tovább, de azt gondolom, nem játszottunk rosszul, egy nagyon jó Érd volt ma az ellenfelünk. Az Érd egy hatalmas, masszív csapat, melynek a védőfalát nagyon nehéz megbontani, az első félidőben amíg lábbal, sebességben jók voltunk, addig szépen megoldottuk ezt a feladatot, de a második harminc percre a védekezésünk is puhább lett, a kapusaink is bizonytalanabbak voltak, és támadásban is volt egy 10-11 perces holtpontunk, ez pedig sok volt ahhoz, hogy megnyerjük a mérkőzést. Azonban, ha a dolgok jó oldalát nézem, akkor azt kell látni, hogy egy remek csapat ellen játszottunk nagyon jól, és, hogy ha ebben a tempóban lépegetünk tovább, akkor a folytatásban ezeket a kiélezett meccseket meg tudjuk majd nyerni!”
Tilinger Tamara is egyetért abban, hogy a hajó a második játékrészben ment el. „Az első félidőben nagyon jól összeállt a védekezésünk, ezért Kiss Éva is magabiztosabban tudott védeni mögöttünk, a játékunk is türelmes volt. – mondta a nyolc találatig jutó Tilinger Tamara. – A második félidőben úgy gondolom, hogy amit megbeszéltünk, azt nem mindig tudtuk betartani, gondolok itt arra, hogy olyan lerohanás gólokat kaptunk amilyeneket nem szabad, szélről is kaptunk néhány elkerülhető gólt. Ezekkel pedig sajnos felhoztuk az Érdet, és már nem bírtuk megfordítani a meccset. Nagyon készültünk erre a mérkőzésre, és a továbbjutásra, sajnos ez nem sikerült…”
Fehérvár KC – Érd 27-28 (14-10)
Fehérvár: Kiss, Szavko – Lackovic, Csáki 3, Tilinger 8(4), Horváth 2, Bogoszavljevics 2, Hajduch 4, Ishitate 1, Mayer 2, Kazai 5.