-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Kevesebb pénzért többet dolgoznak a magyar nők
A legfrissebb uniós statisztikák szerint a magyar nők átlagosan kilenc évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak. Az adatokból kiderül, a "gyengébb nem képviselői" egy órával többet dolgoznak, és tizedével kevesebbet keresnek férfitársaikhoz viszonyítva. Magyarországon átlagosan 11 százalék az eltérés a nők és a férfiak fizetése között. A statisztikából az is kiderül, hogy naponta egy átlagos nő Magyarországon 7 és fél órát tölt munkával, míg a férfiak 6 óra 26 percet.
2006.03.08. 06:25 |
A legfrissebb uniós statisztikák szerint a magyar nők átlagosan kilenc évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak. Az adatokból kiderül, a "gyengébb nem képviselői" egy órával többet dolgoznak, és tizedével kevesebbet keresnek férfitársaikhoz viszonyítva. Magyarországon átlagosan 11 százalék az eltérés a nők és a férfiak fizetése között az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben nyilvánosságra hozott friss statisztikája szerint, ugyanakkor a születéskor várható élettartam a nőknél 77,2 év, szemben a férfiúi 68,2 évvel.
Az Eurostat adatai szerint uniós átlagban - 2004-es adatok szerint - a nők születéskor 81,2 évnyi életre számíthatnak, míg a férfiak 75,1 évre. Spanyolországban és Franciaországban a nők átlagos várható kora 83,8 év, míg a férfiaké Lettországban csupán 65,9. A 65 évesnél idősebbek közt Lettországban közel 68 százalék a nők aránya, míg Cipruson és Görögországban csupán 55,3 (Magyarországon 63,2).
Az átlagosnál több nő a magyar egyetemeken
Uniós szinten a felsőoktatásban részt vevők 54,6 százaléka nő; Magyarországon az átlagot meghaladó mértékben, 56,7 százalékban kapnak helyet a gyengébb nem képviselői az egyetemeken és a főiskolákon, míg legalább a középfokú oktatási szintet - tavalyi statisztika szerint - a nők 85,4, míg a férfiak 81,3 százaléka fejezi be.
A hölgyek körében ugyanakkor nagyobb a munkanélküliség: uniós szinten 9,6 a női és 7,6 a férfi-munkanélküliség, ezen belül Magyarországon 7,5, illetve 7 százalék az arány. Szlovákia után Magyarországon a legkevésbé jellemző a nők részmunkaidős foglalkoztatása, csupán 6,1 százaléknyi - eközben Németországban a hölgyek 44,3 százaléka már így dolgozik. A magasabb beosztásúak 32,1 százaléka nő uniós átlagban, a magyar adat ennél kedvezőbb: 34,3 százalék. A nemek közti jövedelemkülönbség uniós átlagban 15 százalék, de például Portugáliában csak 5, míg Cipruson 25 százalék.
A magyar nők többet dolgoznak, mint a férfiak
A statisztikából az is kiderül, hogy naponta egy átlagos nő Magyarországon 7 és fél órát tölt munkával (a hétvégét is beleszámolva), míg a férfiak 6 óra 26 percet. Svédországban azonban például mindkét nem képviselői napi átlagban 6 óra 54 percet dolgoznak munkahelyükön vagy házimunka keretében.
Magyarországon a nők házimunkával töltött idejének 29 százalékát a főzés, 16 százalékát a takarítás, 12 százalékát a gyermekgondozás teszi ki. A magyar férfiak otthoni munkájuk 20 százalékát kertészkedéssel, 18 százalékát karbantartással töltik. Nagy-Britanniában ugyanakkor a férfiak csaknem ugyanakkora részarányban főznek, mint a nők, Spanyolországban pedig az apák többet foglalkoznak arányosan a gyermekekkel, mint az anyák.
