A kormány az idei egymilliárd után jövőre újabb ötszázmillió forintot költ a regionális repülőterek fejlesztésére. A 2005-ös keretet a regionális fejlesztési tanácsok kiegészíthetik a központi költségvetésből nekik átengedett 57 milliárd forint tetszőleges részével. A pénzből idén hat regionális reptér fejlesztését segítették. A statisztikai adatok szerint a légiforgalom fellendülése kedvező hatást gyakorol a magyar turisztikai mutatók alakulására. Ez elsősorban a köznyelvben fapadosként emlegetett diszkont légitársaságok tömeges magyarországi megjelenésével magyarázható - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Kolber István, regionális fejlesztésért felelős miniszter.
A kormány a Ferihegyi reptér népszerűségét látva kiemelt feladatnak tekinti a regionális repülőtéri hálózat fejlesztését.
A szolgáltatások színvonalát kell javítani
A regionális repülőterek fejlesztésének területfejlesztési és turisztikai okai egyaránt vannak. A repterek hozzájárulhatnak a turisztikai szezon széthúzásához, valamint a vidéki helyszíneken a külföldi vendégszám növeléséhez. Ehhez egyebek mellett szükség van a repülésbiztonsági és navigációs rendszer fejlesztésére, az utasfogadás körülményeinek javítására, valamint arra, hogy a kiemelt regionális repülőtereken állandó határátkelőhelyeket létesítsenek.
A kormány hazai forrásból ebben az évben 1 milliárd 38 millió forintot költ hat kiemelt regionális repülőtér fejlesztésére. Sármellék 365 millió forintot - ebből 65 milliót a Balaton Fejlesztési Tanácstól -, Debrecen 220 milliót, Szeged 158 milliót, Pécs-Pogány 130 milliót, Nyíregyháza 110 milliót, míg Taszár 100 milliót kapott. A kiemelt regionális repterek közül csak a Győr-Pér repülőterének beruházása nem kapott támogatást, azt ugyanis a városban jelen lévő német autógyártó cég finanszírozta.
A kormány jövőre további 500 millió forintot szán a regionális reptérfejlesztési program megvalósítására. Ezt a pénzt a regionális fejlesztési tanácsok kiegészíthetik abból az 57 milliárd forintos keretből, amelyet a központi költségvetésből - a decentralizáció jegyében - átengednek neki, mondta Kolber István.
Több mint húszmilliárd forintot hoztak idén a fapadosok
A regionális reptérfejlesztési program fontosságát megalapozzák a Ferihegyi repülőtér idei forgalmi mutatói. Mióta a fapadosok felfedezték hazánkat, ugrásszerűen megnőtt a hazánkba repülővel érkező utasok száma, ami jelentősen növelte a turisztikai bevételeket is.
Jelenleg kilenc diszkont légitársaság összesen negyven európai városból közlekedtet rendszeres járatot Budapestre, amivel a magyar főváros az unióhoz idén csatlakozott országok közül az első helyen áll. Október végéig a fapadosok ferihegyi forgalma a tizennégyszeresére növekedett, de a hagyományos légitársaságoké is 15 százalékkal emelkedett.
A fapadosok október végéig 686 ezer utast szállítottak, ami az oda-visszaút miatt azt jelenti, hogy 343 ezer vendéget hoztak Magyarországra. Mivel a turisztikai szakma becslései szerint a légiforgalomban közlekedő utasok 75 százaléka külföldi, az év végéig várható 450 ezer vendégből megközelítőleg 340 ezer lesz külföldi turista.
Õk, a napi száz eurós költéssel és átlagos 2,7 napos itt-tartózkodással számítva éves szinten 22,5 milliárd forinttal növelik a turizmus bevételeit. Ennek az összegnek csak az áfabevétele megközelítőleg hárommilliárd forint. A turizmus fellendülését jelzi, hogy a magasabb kategóriájú hotelek (három-ötcsillagosak) és a gyógyszállók külföldi vendégforgalma az első kilenc hónapban 18-24 százalékkal emelkedett.
Galla Gábor, a Magyar Turizmus (MT) Rt. vezérigazgatója azt emelte ki, hogy fontosnak tartják az együttműködést a fapados légitársaságokkal, mert az adatok is jelzik: azok generálják a turisták számának növekedést. Az MT Rt. 260 millió forintot fordít az idén a fapados légitársaságokkal közös promócióra; ebben valamennyi diszkont légitársasággal együttműködnek. A társaság emellett nem feledkezik meg a Malévről, a nemzeti légitársaságról sem, a velük közös reklámkampányra kilencvenmillió forintot költenek idén.