A kéményseprő-ipari közszolgáltató vezetője a fűtőberendezések és a kémények időszakos ellenőrzésére, valamint a nyílt égésterű kazánok, kályhák, kandallók üzemeléséhez szükséges levegő- utánpótlásra hívta fel a figyelmet.
Magosi Lajos tűzoltó ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató, a Fejér Megyei Tűzmegelőzési Bizottság elnöke elmondta: az elmúlt két évben Fejér megyében nem volt olyan havazás, jegesedés, amely összehangolt intézkedést igényelt volna. Ugyanakkor csupán a korábban szerzett tapasztalatokra nem lehet hagyatkozni, ezért minden évben fontos a felkészülés a lakosság részéről is. A közlekedés biztonsága érdekében a téli gumiabroncsok használatára, a járművek megfelelő világítására hívta fel a figyelmet az ezredes. Hosszabb út során az indulás előtti tájékozódást, az üzemanyagtankok feltöltését és meleg ruházat bekészítését javasolta. Az elmúlt évek fűtési időszakának statisztikáját áttekintve Magosi Lajos tűzoltó ezredes kiemelte, hogy télen megemelkedik a lakástüzek száma, hiszen az emberek több időt töltenek otthon, gyakrabban főznek, és fűteni is kell. Minden ötödik lakástűz a kéményből indul. A kéménytüzekhez jellemzően a fűtési szezon végén riasztják a tűzoltókat, amikor már a nem megfelelő tüzelőanyag használata miatt a füstelvezetőkben lerakódott égéstermék begyullad.
Bartos Tamás, a Kémény Zrt. vezérigazgatója kiemelte: bár a fűtési időszak már elkezdődött, de még mindig nem késő szakemberekkel ellenőriztetni a tüzelőberendezéseket és a kéményeket. Fontos, hogy minden esetben megfelelő tüzelőanyaggal fűtsék a kazánokat, kályhákat, kandallókat, ne égessenek kommunális és építési hulladékot, lakkozott, festett fát, régi bútorlapokat. A száraz tüzelőanyag használatát hangsúlyozta, hiszen, ha valaki nedves fával fűt, akkor az égéssel távozó nedvesség a kémény falán rakódik le, ahol egy kátrányos réteg alakul ki, ami később könnyen kéménytűzhöz vezet. A füstelvezetőkben fokozott koromlerakódást eredményez a levegő-utánpótlás hiánya is, ezért nagyon fontos, hogy a meglévő szellőzőket ne fedjék el, és új nyílászáróknál is figyeljenek a résszellőzök beépítésére. A levegő-utánpótlás fontossága a szén-monoxid-mérgezések megelőzése érdekében is kulcsfontosságú. Mindemellett tilos olyan depressziót keltő szag- és páraelszívót használni a lakásba, amely gyakorlatilag elszívja a nyílt égésterű kazánok biztonságos működése elől a levegőt.
Reszegi Imre, Fejér megyei vezető mentőtiszt rámutatott, hogy a szén-monoxid-mérgezés már idén, év elején is követelt áldozatot Fejér megyében. A mérgezés tüneteiről elmondta, hogy a „csendes gyilkos” kezdetben, alacsony koncentrációban fejfájást, szédülés hányingert okoz, amely könnyen összetéveszthető a megfázásos, influenzaszerű megbetegedésekkel. A legfontosabb, hogy ilyenkor elhagyják a lakást és segítséget kérjenek a 112-es segélyhívószámon. Ám, ha a szén-monoxid hirtelen és nagyobb koncentrációban jelentkezik, akkor sok esetben már nincs idő a menekülésre, ezért nagyon fontos a megelőzés.
A szakemberek minden olyan lakásba, ahol nyílt égésterű fűtőberendezés üzemel (gázkazán, bojler, átfolyós vízmelegítő, konvektor, szilárd tüzelésű kályha, kandalló) megfelelő szén-monoxid-érzékelő alkalmazását javasolják. Bartos Tamás hozzátette, hogy a váratlan meghibásodások mellett olyan szélsőséges időjárási, légköri körülmények jelentkezhetnek, amelyek kéményeknél a szén-monoxid visszaáramlását eredményezik. Erre pedig csak a szén-monoxid-érzékelő figyelmeztetheti a lakókat.
Az itt található érzékelők megfelelő biztonságot nyújtanak.
A másik életmentő készülék a füstérzékelő. Egy lakástűz esetén csak percek állnak a lakók rendelkezésére, hogy biztonsággal elhagyják otthonukat. A tűz kezdeti szakaszában általában először füst képződik, ezt észlelve a füstérzékelők átlagosan egy percen belül jeleznek, riasztásukkal az alvó embert is felébreszthetik, így adva nagyobb esélyt a menekülésre, esetleg a kisebb tüzek, izzások eloltására.
