Lengyelország nemzeti tragédiája, a katyñi mészárlás áldozataira emlékeztek szerdán Székesfehérváron. A Jávor Ottó téri Katyñ emlékkeresztnél szervezett eseményen Straszewski Andrzej, a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke mondott beszédet és emlékezett meg a mintegy 22.000 lengyel értelmiségiről, tisztről és tisztségviselőről, akik a keleti Golgotán vesztették életüket.
A lengyel és magyar nép közötti kölcsönös megértés és tisztelet jeléül 2012 márciusában avatták fel a székesfehérvári Jávor Ottó téren a Katyñ keresztet. Az emlékmű elkészítését a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség kezdeményezte, Székesfehérvár Önkormányzata pedig támogatta. Horváth János szobrászművész alkotása annak a csaknem 22.000 lengyel értelmiséginek, tiszteknek és tisztségviselőknek állít emléket, akiket 1940 tavaszán, a Katyñ környéki erdőkben végeztek ki, és rejtettek jeltelen tömegsírokba az orosz csapatok. A tömeggyilkosságokat és az áldozatok eltüntetését nagy titokban hajtották végre. A barbár cselekedet lett a lengyel nép legnagyobb és legfájóbb nemzeti tragédiája, melyről hagyományosan minden esztendőben megemlékeznek a székesfehérvári Katyñ keresztnél is.
A Katyñi Áldozatok Emléknapján közös koszorút helyezett el az Emlékkeresztnél Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Dancs Norbert, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalának vezetője, Wilmek Tibor, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere. Lerótták kegyeletüket továbbá a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és a VÁLASZ - Független Civilek Fehérvárért Egyesület képviselői, Kovács Béla Sándor önkormányzati képviselő, valamint a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatója és diákjai..
Straszewski Andrzej, a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszédében kiemelte, hogy már hagyománynak számít az a megemlékezés, amelynek keretében Katynról, a keleti Golgotáról hirdetik az igazságot. "Katyn a bolsevikok műve, a sztalinizmus szörnyűséges szimbóluma, ami bizonyságát adta annak, hogy a kommunisták számára nincsenek szabályok, és számukra nem szent az emberi élet, hanem csak eszköz." - emelte ki Straszewski Andrzej, aki szólt arról is, hogy a szovjet álláspont szerint a lengyel hadifogjok elkötelezett ellenségei voltak a szovjethatalomnak, akik sohasem "javulnak meg", ezzel indokolták a lengyel értelmiség elitjéhez tartozó 22 ezer ember lemészárlását. "Úgy gondolom, nem véletlen, hogy a katyñi mészárlás áldozatainak tiszteletére állított székesfehérvári emlékkereszt a Corpus Hungaricum, a magyar mártírok emlékhelyének szomszédságában kapott helyet, amely az aradi vértanúknak és a magyar nép veszteségeinek állít emléket." - tette hozzá a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
A megemlékezésen Szűcs Norbert, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákja Tóth Erzsébet Katyñ földjén című versét mondta el: „Nem volt gyertya, virág, imádság fölöttük,/ A mécses a távoli kedvesek szemében égett./ Végtelen imádság lett az életük./ Csöndmérgezte hónapok, évek, elszáradt remény./ A halált ők nem élték meg, a halál nem része az/ Életnek. A gyalázat is az élőkre várt, a szégyen, élni tovább…”
