Javában zajlanak az országos tanulmányi versenyek

 

  Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint az Oktatási Hivatal kiírása szerint zajlanak az általában két-háromfordulós versenyek. Egy-egy forduló írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatokból állhat.

 

  Vannak úgynevezett pályázatos versenyek: a földrajz, a történelem, a magyar nyelv, a művészettörténet, a rajz és vizuális kultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyakból. Azoknak a diákoknak, akik a versenybizottság által meghatározott pontszámot sikerült elérniük az első (történelemből a második) fordulóban, egy pályaművet kell készíteniük, mely általában saját kutatási eredményt rögzít. A filmesek projektmunka leírását küldhetik be, a történelem megszállottjai jelentős nőalakok szerepét vagy várak sorsát bemutató helytörténeti gyűjtést írhatnak le, a nyelvtanból indulók a nyelvi humor, férfi-női szóhasználati és szövegalkotási sajátosságait, vagy kortárs alkotók - Varró Dániel, Tóth Krisztina, Kukorelly Endre, Kovács András Ferenc – szabadon választott műveinek nyelvi jellegzetességeit mutathatják be.

 

 A nem pályázatos legnagyobb csoport 14 tantárgya írásbeli megméretéssel indul. Az első állomást a középiskolák jelentik. A feladatsor megoldására a diákok 30-360 percet kapnak. Az első forduló dolgozatait vagy azoknak a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározott részfeladatait a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) javítják az Oktatási Hivatal által kiadott központi javítási-értékelési útmutató alapján. A megírást követően 25 nap múlva készül el a hivatalos, központilag jóváhagyott továbbjutási rangsor. Ez számszerűen a legjobb 30 fő kiválasztását jelenti – ők folytathatják szóbelivel a versenyt az országos tantárgyi versenybizottságok előtt.

 

  Érdemes tanulni és küzdeni, mert az OKTV helyezettjei többletpontokat kapnak a továbbtanuláshoz. Most (amikor a felsőoktatási minimum felvételi ponthatár 160-ról 200-ra változott, s ez vélhetően a ponthatárok emelkedéséhez vezet) ez nem elhanyagolható előnyt fog jelenteni.