Születésnapján köszöntötték a jégkorongsport élő legendáját, idősebb Ocskay Gábort

Id. Ocskay Gábor honosította meg a Székesfehérváron a jégkorongsportot.

Id. Ocskay Gábor még a 70-es évek végefelé Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat labdarúgókapusa, a fővárosi Volán SC elnöke kérésére a csapattal együtt költözött Székesfehérvárra. 1981-ben megszületett a Székesfehérvári Volán SC jégkorongcsapatának az első aranyérme Kovalcsikkal, Ocskayval és társaival. De Gábor akkor már előretekintett, és elvetette a későbbi, fehérvári játékosokból álló csapat magvát.

A most hetvenéves lett Id. Ocskay Gábor, vagy becenevén Csicsó, vagy az Öreg. Mert e megszólítás már akkor, fiatalon is kijárt neki. A tisztelet miatt. Mert tiszteletet érdemelt az a munka, amit elvégzett. A jégkorong akkor még gyerekcipőben járt itthon is, hát még Székesfehérváron! De az Öreget nem lehetett lerázni: jött, érvelt, meggyőzött mindenkit - már akit tudott, de sokakat elért, sokak hittek neki. Volt hát jégpálya, bajnokcsapat, aztán lett belőle fedett Jégcsarnok. A második bajnoki címet az 1993/94-es szezon végén köszön(t)hette a város. Azokkal az ifjakkal, akik az Öreg „gyermekei” voltak, de már felnőttek lettek, néhány honi igazolttal és külföldi légióssal kiegészítve újra bajnokok lettek. De mégis a fehérváriak voltak többségben a csapatban. Aztán később jöttek sorban az aranyak.

Emlékszem, amikor a 90-es évek elején, úgy ’93, ’94 környékén az akkor még Városi Televízióban elkezdtük közvetíteni a hoki meccseket. Láttam, persze, hogy láttam már ilyen sporteseményt, de sok lövésem még nem volt hozzá. De akartam, hogy legyen ilyen is a televízióban, ezért megkértelem id. Ocskay Gábort, hogy segítse szakkommentátorként a munkámat. Képemen huncut vigyorral kérdeztem tőle, hogy „mondd már el azon nézők kedvéért, akik még nem járatosak ebben a sportban, hogy ez (az, emez, amaz) miért van, mi miért történik, mi mit jelent?" Aztán szépen kitanultam, mert lelkesen beszélt, én meg hagytam, mert remek lecke volt ez nekem.

Aztán kivitte a csapatot a nemzetközi mezőnybe, Fehérvárra jött a világ jégkorongozni. Járt itt Kanada válogatottja, az akkor még csikó Banhammal, aki később a fehérvári csapat ásza lett. 

Nagyságát mutatja, hogy ha fájó szívvel is, de hátrébb tudott lépni, átadta a helyet az ifjaknak, akik viszik tovább a sikeres munkát. Gál Petinek, annak a Szélig Viktornak, aki anno a legnagyobb ellenfél, a Dunaferr sztárja volt. Most meg a fehérvári hokit menedzseli. Ezt talán még ő sem gondolta hajdan, hogy valósággá lehet…

Kedves Gábor, öreg Csicsó! Sajnos elmúltak a gyermekévek, a felnőttévek, és bizony megöregedtünk. Most öregebb Öreg lettél. Ne törődj az évekkel, van cél számodra, segítsd csapatod, ha tudod. Ha meg nem, nézd a meccseket. Mert neked ÖREG, ez az ÉLET.