Irodalmi délutánnal erősítették Fehérváron a lengyel-magyar barátságot

„Nagy öröm, hogy a két város, ezáltal a két nemzet közötti virtuális híd az utóbbi években két erős pillért kapott; Fehérváron, a Jávor Ottó téren a Katyñ Emlékkeresztet, Opoléban az 1956-os Emlékoszlopot. Mindkét hely zarándokhellyé vált. E kapcsolat részint az irodalmon keresztül született, így természetes, hogy amikor csak tudjuk ápoljuk a barátságot, népszerűsítjük egymás irodalmát." - fogalmazott a rendezvény házigazdája, Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke.

Vargha Tamás ünnepi köszöntőjében visszaemlékezett középiskolás éveire, amikor ízelítőt kapott a lengyel-magyar barátságból; a krakkói juvenáliára utaztak. „Lengyelország és Magyarország a történelem során soha nem viselt hadat egymás ellen, barátságunk sok évszázados és a jelenben is tart.” - hangsúlyozta a honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője.

Konrad Sutarski, lengyel-magyar költő, író, műfordító „A költő feladatai és szerepe ma” címmel tartott előadást. „A XIX. századi költészet, a romantika különleges időszak volt. Ekkor történt a „küldetés”, mint költői, írói alapállás megfogalmazása, azaz ebben az időszakban az írók-költők voltak azok, akik a közösségi cselekvés irányait megszabták” - emelte ki.

Dr. Lukácsy József, a Vörösmarty Társaság alelnöke egy lengyelországi irodalmi kirándulás alkalmával lejegyzett írását olvasta fel, Cséby Géza műfordító, polonista „Vár a határon: Nedec” címmel tartott izgalmas előadást. Andrzej Straszewski, a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Székesfehérvár és Opole testvérvárosi kapcsolatáról, a helyi lengyelségről és szervezeteik működéséről szólt. Az eseményen közreműködött a Vox Mirabilis Kamarakórus és P. Maklári Éva.