Dr. Lőrinczy Attila 1936-ban született Budapesten, azonban – ahogy annak többször hangot is adott – a királyok városát érezte igazi szülőhelyének. Gyermekkorát Perkátán töltötte, középiskolai tanulmányait pedig Székesfehérváron, a József Attila Gimnáziumban folytatta. Pályaválasztásában a neves tanár és költő, Jávor Ottó meghatározó volt, az ő nyomdokain haladva választotta a magyartanári pályát. A Szegedi Tudományegyetemen 1958-ban magyar-orosz-francia szakos középiskolai tanár diplomát, majd 1964-ben bölcsészdoktori fokozatot szerzett. Fehérvári tanárságának évei a József Attila Diákotthonban kezdődtek, ahol évekig volt kollégiumi nevelő, emellett pedig óraadó a Józsefben és a Vasváriban. A Vasvári Pál Gimnáziumban nyolc évet tanított, majd 1972-től 1996-ig a Teleki Blanka Gimnázium megbecsült pedagógusaként összesen 40 évet állt a katedrán. Diákjai kötődtek hozzá, és ez a lelkesedés kölcsönös volt. Az irodalom, a nyelvek szépségeinek, rejtelmeinek kutatása mellett Magyarország felfedezésére, gyalogtúrákra is vállalkozott tanítványaival.
Több tankönyvet írt, országos versenyeket szervezett és nyelvi táborokat vezetett.
Hivatása mellett családja jelentette számára a mindenséget. Szeretett felesége, Gáspár Margit már az egyetemi évek alatt társa, majd pedig a tanári szobában is asztalszomszédja volt. Gyermekükből, a derűs, szelíd Ildikóból ének-zene tanár lett. Velük, valamint két unokájával, Flórissal és Zsófival, illetve vejével, Csabával éltek szeretetteljes, családi kötelékben.
Dr. Lőrinczy Attila közéleti szerepet is vállalt, hiszen a nyolcvanas években ő volt a Pedagógusok Szakszervezete Fejér megyei elnöke.
Székesfehérvárt 1994-től önkormányzati képviselőként, majd 1998 és 2002 között alpolgármestereként szolgálta, segítve a város oktatásügyét, kulturális életét.
Alpolgármesterként pártolta a fehérvári kortárs művészeti fesztivál megvalósítását, fontosnak tartotta, hogy legyen a színháznak igazi szakmai elismerése: a Vörösmarty-gyűrű díjat 1999-ben maga a társulat hozta létre, dr. Lőrinczy Attila pedig 2000-től 2013-ig annak mecénásaként segítette a művészek elismerését.
A Tarsoly Ifjúságért Egyesület által szervezett Költőnk és Kora –József Attila műveltségi vetélkedő feladatainak összeállítója, zsűrielnöke is volt évtizedeken keresztül.
A szeretetre méltó, tiszteletre érdemes tanár, a közéleti ember három kötetbe foglalta emlékeit: a Méz és áfonya, a Minden emlék teher és „A rakodópart alsó kövén…” című könyveiben pontos korrajzot adott. Könyveiből őszinte, hiteles vallomás tárul az olvasó elé.
Pályája során Apáczai Csere János-díjjal ismerték el tanári munkásságát, míg közéleti szerepvállalásáért Aranyember-díjat vehetett át 2020-ban.
Dr. Lőrinczy Attilát Székesfehérvár Önkormányzata saját halottjának tekinti, a család fájdalmában osztozva ezúton is őszinte részvétet nyilvánít a fehérvári közösség nevében.
