III. Béla és kora - genetikusok és történészek is előadtak a fehérvári konferencián

A tudományos tanácskozás délelőtti szekciójának főszereplői természettudósok voltak, akik az archeogenetika, antropológia újabb eredményeit mutatták be. Kásler Miklós, Széchenyi-díjas professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosa a III. Béla király földi maradványait vizsgáló archeogenetikai kutatócsoportot vezetője bevezetőjében elmondta, a Westminster apátságban vagy a bécsi kapucinusok kriptájában járva mindig irigység és mérhetetlen hiányérzet fogta el.

„Az Árpád-ház genetikai projekt” című előadásában a professzor ismertette a Mátyás templomoldalhajójában, illetőleg altemplomában lévő kripták megnyitását követő vizsgálatokat. „Három irányú CT-vizsgálatokat végeztünk valamennyi csontnál, a műtéti sterilitás előírásai mellett, több pontról vettünk DNS-vizsgálati mintát” - hangsúlyozta a professzor. (Az eredmények „DNA profiling of Hungarian King Béla III and other skeletal remains originating from the Royal Basilica of Székesfehérvár” címmel az Archaeological and Anthropological Sciences szakfolyóiratban jelentek meg 2018 januárjában.)

A vizsgálat célkitűzései voltak a Székesfehérvári Bazilika csontleleteinek azonosítása autosomális STR markerek segítségével. Az összes férficsontváz Y-STR markerekre és egy bázist érintő DNS szekvencia variációkra (SNP-kre) alapozott haplocsoportja alapján következtetni szeretnék a magyar királyok távolabbi eredetére. Kerestünk olyan patológiai vagy genetikai adatokat, amelyek alapján esetleg következtethetünk a vizsgált személy egyedi jellegzetességeire, például betegségek, szem, hajszín. A régészeti leletekben nagyon kevés és töredezett az endogén DNS, amelyek ráadásul szennyezettek, - a múltban ugyanis a kutatók puszta kézzel érintették a csontokat, és az ujjlenyomatukkal rávitték azokra a saját DNS-üket - amelytől meg kellett tisztítani. Az archaikus mintákat a bűnügyi mintákhoz hasonló elővigyázatossággal kezeltük. - ismertette a kutatás részleteit Kásler Miklós.

Olasz Judit, a molekuláris genetika szakértője elmondta, hogy a Göttingeni Egyetemmel párhuzamosan 10 embertani lelet vizsgálatát végezte el igazságügyi orvosszakértői módszerekkel, amelyek között a Székesfehérvári Bazilikából származó csontok voltak. Előadást tartott továbbá Szentirmay Zoltán, genetikusok, majd a természettudományos szekciót Rácz Piroska, antropológus, a Szent István Király Múzeum munkatársának előadása zárta.

A történettudományt képviselték a második, délutáni szekció tagjai, B. Szabó János (Budapesti Történeti Múzeum), Bárány Attila (Debreceni Tudományegyetem), Szabados György (Szent István Király Múzeum) és Ribi András (Eötvös Loránd Tudományegyetem).