Az Alba Volán SC jégkorong csapata lezárt egy történelmi szakaszt, de bízik a folytatásban. A fehérváriak 2008. február harmadikán lejátszották utolsó mérkőzésüket az Erste Bank Eishockey Ligában, a Graz otthonában büntetőkkel nyertek, s végeztek az osztrák bajnokság utolsó, 10. helyén. Az Alba Volán az alapszakasz és a középszakasz összesen 42 mérkőzésén hat győzelmet, és éppen annyi pontot gyűjtött, mint a kilencedik - és a másik, play-offba nem jutó csapat - Graz, azonban az egymás elleni eredmények miatt a tabella aljára szorult. - Ez a 42 mérkőzés, amelyet szeptember 21.-től február harmadikáig lejátszottunk egy nagyon nagy kihívás volt, és sok mindenre választ adott. Szerintem nagyon jó és örömteli volt ez az időszak, s remélem a szurkolók kiszolgálása a színvonal tekintetében megfelelő volt. Ha a csapat azokat a mérkőzéseket is a maga javára fordítja, melyeken az utolsó másodpercekben, vagy a hosszabbításban kapott ki, akkor a bajnokság elején elvárt 10-15 győzelem van a Volán neve mellett, s akkor teljes mértékben elégedettek lehetnénk. –
értékelte röviden a Volán első EBEL-idényét Id. Ocskay Gábor, az Alba Volán SC szakosztály-igazgatója. Az osztrák pontvadászat minden egyes csapata kanadai, amerikai, finn, svéd, norvég légiósok hadával vette fel a küzdelmet, nem is akármilyen játékosokkal. Az Alba Volán is próbált erősíteni majd’ mind a négy égtájról, felemás sikerrel. A szlovák Michal Dostal, Martin Galik, Michal Stastny nem vált be, éppúgy, ahogy a kanadai David Gosselin, vagy Kurt MacSweyn. Jelenleg is a fehérváriak játékosa Chris Allen, az amerikai Sam Ftorek, a finn Toni Sihvonen, vagy a lett válogatott Guntis Galvins, de a szlovén Matic Kralj már távozott. Mivel a kék-fehérek nem jutottak az EBEL rájátszásába, Kralj szerződése lejárt.
- Nehéz úgy jó húslevest főzni, ha csak leveskockával kísérletezünk. –
fogalmazott kissé cinikusan Ocskay Gábor. - Az anyagi helyzetünk nem adott lehetőséget arra, hogy olyan kaliberű játékosokat tudjunk igazolni, mint amilyenek a konkurens csapatoknál szerepeltek az EBEL-ben. Az egymás elleni eredmények miatt szorultunk a tabella 10. helyére, de a költségvetés szempontjából messze az utolsók voltunk az osztrák bajnokság csapatai között. Felzárkózásra és komoly súlyponti helyezésben való változásra csakis akkor van lehetőség, ha valami brutálisan nagy támogatásbeli változások lesznek. Irreális lenne arról álmodozni, hogy valaki 2-300 millió Forintot beletegyen, és a hátsó régióba tartozó 2 millió Eurós költségvetéssel bíró csapatokkal felvegyük a versenyt. Ez a játékoskeret zömében megfelelő volt az osztrák ligához, de természetesen a személyi kérdések, és kiértékelések hátravannak még. Vannak olyanok, akik csalódást okoztak, s ide a légiósok is beletartoznak. Talán csak Guntis Galvins váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és kiemelkedően játszotta végig a szezont. A többiekben szerintem még maradt, és ami a legfájóbb, hogy a csatárok nem tudták megközelíteni azt a pontmennyiséget – gólban és passzban – amire számítottunk. A döntő problémánk, hogy kimondottan jó játékost a mi hokisaink pénzének a háromszorosáért lehet igazolni.
Február 3.-ával csak egy szezonszakasz zárult le a Volán számára, hiszen a kék-fehérek első keretének most jön a magyar bajnokság, ami a presztízs szempontjából is nagyon fontos.
- Nagyon sokan nem örültek annak, hogy az Alba Volán elindult az osztrák bajnokságban, mondván, hogy a magyar bajnokságot ezzel a fehérváriak tönkretették. Sokan törnek a Volán skalpjára, de biztos vagyok benne, hogy odakerülünk a döntőbe. Nem lesz könnyű az út, sok meccset kell idegenben megvívni, minden szél ellenünk fog fújni, viszont ennek a csapatnak, ezzel a feltételrendszerrel az Újpestet, a Dunaújvárost, vagy akármelyik Csíkszeredát le kell győznie. –
mondta a szakosztály-igazgató. -
A keretünk nagyon erős ehhez a bajnoksághoz, azonban sokkal többet várok a légiósainktól, elsősorban a két csatártól, Sihvonentől és Ftorektől, de bízom azokban a fiatalokban, akik az elmúlt időszakban már letették a névjegyüket – Benk, Kovács Csaba, Vaszjunyin, Hetényi, Sofron -, s márciusban nagyon jó teljesítményt kell nyújtaniuk ahhoz, hogy bekerüljenek a Japánba utazó világbajnoki válogatottba. A meghatározó játékosok - Horváth, Tokaji, Palkovics, Ocskay – teljesítménye az EBEL-ben jó volt, és vannak olyanok, akik adósak maradtak, mint például Gröschl Tamás.
Zsinórban ötször nyertünk bajnokságot, nekünk nem lehet más célunk, minthogy hatodszor is a miénk legyen az arany.
Ami az őszt illeti: már február negyedikén megkezdtük az egyeztetéseket az EBEL-ben való szereplést illetően. A koncepció kialakítása után először Ted Satorral tárgyal a vezetés az esetleges közös jövőről, majd februárban már néhány játékossal is beszélgetünk. A tervünk, hogy az EBEL-ben indulunk, s ennek feltételeit kemény munkával elő kell teremtenünk. Jelen pillanatban még az a pénzösszeg sem látszik, amivel idén támogattak minket a szponzorok, de remélem, hogy az a 40-50 ezer ember, aki itt Fehérváron, vagy az a 70-90 ezer, aki külföldön végignézte az Alba Volán mérkőzéseit, emeli a Volán PR-értékét, és segít abban, hogy megtaláljuk azokat a támogatókat, akik az idei évhez hasonlóan mellénk állnak, és sikerül újakat is bevonnunk. Muszáj elindulnunk a következő szezonban is, mert muszáj a magyar jégkorongot a fejlődés útján tartani.
