Együttműködésről szóló memorandumot írt alá a héten Székesfehérvár és a Prágától nagyjából száz kilométerre keletre, az Elba és az Orlice összefolyásánál található Hradec Králové. A közel százezer lakosú cseh város a XIII. század óta a királynék városa, így méltó párja lehet Székesfehérvárnak, a királyok városának.
Hradec Králové főterét övező lábasházak.A királynék városa
Csehország műemlékekben talán leggazdagabb vidéki városa az egyik legrégebbi is, már a X. században létezett. Első írásos említése 1073-ból való. Szabad királyi várossá I. Pøemysl Ottokár emelte 1225-ben, aki gótikus stílusú királyi várat is építtetett, ahol rajta kívül még három király, I. Vencel, II. Ottokár és II. Vencel is lakott. Utóbbi rendelkezése nyomán a XIII. század végétől Hradec a királynék városa lett, az azóta használt teljes neve is erre utal. Jelentős kereskedelmi központ volt a középkorban, hiszen a Prága-Krakkó útvonalon fekszik. A XIV. században már Csehország második legnagyobb városa. Lakossága elkötelezett huszitává lett, a legvégsőkig kitartottak Jan ®i¾ka mellett, a hadvezért itt is temették el 1424-ben a Szentlélek templomban.
Mátyás király első apósa, az 1420-tól 1471-ig uralkodott Podjebrád György idején a város nagy fellendülésnek indult. A legenda szerint a címerében látható G betű is Podjebrád György nevének latin változatára utal.
Vizierőmű az Elbán. Száz éve még ügyeltek a küllemre. Ki mondta, hogy egy gyár csak olyan lehet, mint egy városszélre kidobott cipősdoboz?Königgrätz
A Habsburgok alatt Hradec Králové fokozatosan veszített jelentőségéből. A harmincéves háború, majd az erőszakos rekatolizáció és a jezsuiták térnyerése miatt a lakosság sokat szenvedett. 1664-ben a város püspöki székhely lett, a Szentlélek plébániatemplom pedig püspöki székesegyházzá vált. Az addigi gótikus és reneszánsz városkép egyre inkább barokk jelleget kapott, de szerencsére a három stílus a mai napig épségben jelen van és megtekinthető.
A hétéves háborúban, 1762-ben a poroszok pusztítása nyomán Hradec Králové egy része leégett. II. József utasítására ekkor hatalmas erődítményt építettek a városmag köré, számos elővárosi részt elbontva. Ez sem akadályozta meg azonban, hogy 1866-ban, a porosz-osztrák háborúban a Monarchia csúfos vereséget szenvedjen: a döntő csatában, Hradec Králové mellett az osztrák sereg megsemmisült. A város német nevét – Königgrätz – ekkor ismerte meg a világ. Mifelénk is sokáig így emlegették.
Hradec Králové főtere a barokk Mária-oszloppal, a püspöki palotával és a jezsuita templommal.A szecesszió kincsei
A XIX-XX. század fordulójától a tudatos várostervező és -építő munka nyomán Hradec Králové történelmi városmagja köré gyönyörű új városrészek épültek, számos új építészeti stílust képviselő épületekkel. Közülük is a szecesszió a legjelentősebb, olyan látványos alkotásokkal, mint a Városi Múzeum. Jan Kotìra és Josef Goèár keze nyomát mind a mai napig őrzi a város. Csehszlovákia megalakulásakor az új hatalom előszeretettel büszkélkedett külföldi előkelőségek látogatásakor az újjáéledt várossal, azóta emlegetik Hradec Králové-t úgy, mint „A köztársaság szalonja”.
Az Elba és az Orlice összefolyásánál, a két folyó közötti földnyelven található a Jirásek-kert. Hétvégente ellepik a városiak - vadkacsakergető gyerekek, babakocsis anyukák, társasjátékozó nyugdíjasok.Ezer esztendő háromszáz hektáron
Hradec Králové történelmi központja olyan, mintha egy építészettörténeti „tanösvényen” járnánk. Az 1307 és 1360 között vörös téglából épült Szentlélek katedrális a korai gótika legemlékezetesebb alkotásai közé tartozik. A mellette álló Fehér torony (ami évszázadok óta koromfekete volt, talán a napjainkban is tartó renoválást követően újra eredeti színében csodálhatjuk), vagy a főtér nyugati oldalán található régi városháza a reneszánsz stílust képviseli. A barokk építészet gyöngyszemei uralják a belvárost: a püspöki palota, a ©pulák-ház, a Szűz Mária-templom vagy a tér közepén álló Mária-oszlop. A 20. századi szecesszió legszebb példája pedig a Városi Múzeum épülete az Elba partján.
Utazás a királynék városába
Hradec Králové Fehérvártól 440 kilométerre fekszik. A Pozsony-Brno-Pardubice útvonalon autóval alig több mint öt óra az út. Ideális úti cél lehet egy 3-4 napos hosszú hétvégére. A rengeteg látnivaló mellett a város igazán kellemes helyszín, hogy kikapcsolódjunk és beleszagoljunk a vidéki Csehország levegőjébe. Mert Csehország nem csak Prága! Hradec Králové felé három világörökségi helyszín mellett vezet el az út, de a természeti környezet is lenyűgöző. Repcevirágzás idején már-már giccses a táj.
A városban
számos szálláshely közül válogathatunk. Városnézés közben
lépten-nyomon jobbnál jobb kocsmákba botlunk, ahol a bohém gasztronómia remekeit is megkóstolhatjuk: Hermelínt, sült csülköt vagy disznósültet káposztával és knédlivel. A főtér valamelyik teraszára kiülve órákig legeltethetjük szemünket az építészet csodáin, a tovaúszó felhők nyomán vizsgálhatjuk a fények és árnyak játékát. Egy párás falú korsó társaságában figyelhetjük az embereket, a fejenként legalább három fényképezőgéppel és két videokamerával felszerelt távol-keleti turistacsoportokat, a hivatali munkaidő lejártával egy-két sörre beugró aktatáskásokat, a szórakozni induló egyetemistákat. Erre a lelket nemesítő semmittevésre a cseheknek külön szavuk is van, a „pohoda”. Hradec Králové optimális helyszín, hogy a gyakorlatban ismerjük meg a szó jelentését!
