Hogyan mennek Fehérváron a dolgok? - idén is elkészült a helyi demokrácia audit

Az Echo Szociológiai Kutatóintézet a korábbi években rendszeres társadalomtudományi kutatással vizsgálta a székesfehérvári helyi demokrácia helyzetét, amely feladatot ezentúl a Magyar Városkutató Intézet látja el. Hat dimenzióban vizsgálták a lakossági véleményeket, ezek a lakossági elégedettség, a döntéshozói problémaismeret, az igénymegfelelés, az átláthatóság, a beleszólás, a részvétel, és a helyi sajtó függetlensége. A mostani kutatásra 2016. október 5-11. között került sor. Az Intézet kérdezőbiztosai 300 véletlenszerűen kiválasztott székesfehérvári, 18 év feletti lakossal készítettek telefonos interjút.

A városi közhangulat fontos fokmérője az általános elégedettség, az, hogy mennyire elégedettek a lakosok azzal, ahogy Székesfehérváron „mennek a dolgok”. A lakosok túlnyomó többsége javulást lát Székesfehérvár életében. Nagy arányban, 53 százalékban érzik és látják a város elmúlt egy évében megvalósított fejlesztéseit, ez lecsapódik a véleményekben is. Valójában 2013-tól folyamatosan nő azok száma, akik javulást látnak a korábbi évekhez képest. Az ellenkező póluson idén mindössze 6 százalék található, vagyis mindössze 6 százalék szerint romlott a város helyzete tavalyhoz képest.

„A városvezetés mindig nyitott volt a negatív kritikára is, hiszen fontos, hogy legyen helye és terepe a jobbító szándékú kritikának és ez jusson is el a döntéshozókig. Látva a trendeket, megállapítható, hogy pozitív a visszacsatolás és ez megerősíti azt a hat éve tartó munkát amit végzünk. Köszönjük a fehérváriaknak, hogy partnerek ebben!” - mondta Róth Péter alpolgármester.

Arról, hogy az önkormányzat mennyire ismeri, hogy mit szeretnének a fehérváron élő emberek, a tavalyi évhez hasonlóan most is megoszlanak a vélemények. A válaszadók 20 százaléka szerint teljesen, további 34 százalékuk szerint nagyrészt ismerik az önkormányzatnál, hogy mit szeretnének az itt élők, míg teljesen negatív véleményt formál 6 százalékuk, 25 százalékuk pedig bizonytalan. Az elmúlt egy évben, arányaiban nem változott az emberek véleménye a kérdést illetően.

Az előző kérdéshez hasonló a helyzet a lakosság körében az önkormányzati döntések átláthatóságával kapcsolatban is. Tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik szerint teljesen transzparensek a döntéshozatali folyamatok, és ugyanennyivel csökkent azok aránya, akik szerint egyáltalán nem átláthatók a döntések.

Eddig minden kutatás azt mutatta ki, hogy a lakosok többsége érdeklődést mutat a székesfehérvári demokrácia iránt. Idén csökkent a közömbösek aránya, az érdeklődőké pedig növekedett. A helyi demokrácia helyzete más településekhez képest tavaly a megkérdezettek fele szerint volt jobb Székesfehérváron, 57 százalékuk vélte így, idén 67 százalék a pozitívan nyilatkozók aránya.

A demokratikus társadalmi működés egyik fontos eleme, hogy a lakosok beleszólhassanak abba, ahogy a városban mennek a dolgok. Idén a lakosok 31 százaléka úgy érezte egyáltalán nem, 24 százaléka pedig úgy, hogy csak kis mértékben tud beleszólni abba, ahogy a városban zajlanak az ügyek. A lakosok 27 százaléka gondolta úgy, hogy nagyrészt van beleszólása a dolgokba, 18 százalékuk pedig úgy véli, teljesen bele tud szólni a dolgok alakulásába. A pozitív vélemények mögött az önkormányzat által szervezett településrészi konzultációs sorozat pozitív hatását lehet kimutatni. „Összességében elmondható, hogy 2016-ban jelentősen javult a problémaismeret, az igénymegfelelés, és a részvétel szubjektív mutatója, valamint a sajtó vélt függetlenségi mutatója is.”- összegezte az idei év kutatásának eredményét Domokos Tamás, a Magyar Városkutató Intézet ügyvezetője.