Hétfőn az Országgyűlés előtt esküt tettek, majd Mádl Ferenc köztársasági elnöktől átvették kinevezési okmányukat a Gyurcsány-kormány tagjai. Ünnepi beszédében a kormányfő a cselekvő kormányzás főszereplőinek nevezte az új minisztereket.
Megalakult Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kormánya. A miniszterek hétfőn esküt tettek az Országgyűlés plenáris ülésén, majd átvették kinevezési okmányaikat Mádl Ferenc köztársasági elnöktől. A Gyurcsány-kormány a rendszerváltás utáni hatodik kabinet, tagjai közül tízen már Medgyessy Péter kormányának is tagjai voltak.
A miniszteri eskütétel előtt Gyurcsány Ferenc mondott beszédet az Országgyűlésben. Ebben leszögezte: miniszterei a cselekvő kormányzás főszereplői lesznek, és végrehajtják az Országgyűlés által szeptember 29-én, a miniszterelnök megválasztásakor elfogadott kormányprogramot. Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a kormány munkája lendületesebb és eredményesebb lesz, amely hozzájárul az ország sikeréhez.
A kormányfő egyenként nevezte meg minisztereit, és ismertette eddig tevékenységüket, valamint azt, hogy milyen elvárásai vannak velük szemben.
Kiss Péter kancelláriaminiszterről azt mondta, erre a posztra "keresve se lehetett volna jobbat találni", Kovács Lászlótól és november elsején hivatalba lépő utódjától, Somogyi Ferenctől azt várja, hogy folytassa azt a külpolitikai tevékenységet, amellyel sikerült elérni, hogy hazánk a térség stabilizáló tényezője legyen.
Lamperth Mónika belügyminisztertől a közbiztonság javulását, Juhász Ferenc honvédelmi minisztertől a honvédségi reform végigvitelét, Rácz Jenő egészségügyi minisztertől az egészségügy átalakításának folytatását, Csizmár Gábor munkaügyi minisztertől munkahely-teremtési program továbbvitelét várja el a miniszterelnök. Persányi Miklóst "elismert, sokra tartott" szakembernek nevezte Gyurcsány Ferenc, akinek elsősorban a környezettudatos gondolkodásért kell tennie, míg Hiller Istvánt nemcsak a kultúrpolitikáért tett erőfeszítései, hanem a politikai kultúra fejlődéséhez való hozzájárulásért méltatta.
A regionális fejlesztési miniszterről, Kolber Istvánról azt mondta Gyurcsány Ferenc, hogy egy kevesek által ismert, ám az ismerői által elismert szakember. Baráth Etelének , az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszternek a legfontosabb feladata az lesz, hogy olyan Nemzeti fejlesztési terv készüljön a 2007-2013 közötti időszakra, amely megvalósítható, és amelyben mindenki megtalálja a helyét, húzta alá a kormányfő. Göncz Kinga feladatának azt nevezte, hogy segítsen abban: Magyarország legyen igazságosabb, ahol mindenki megtalálja a lehetőségeit.
A kormányfő a "legkiválóbbak egyikének" nevezte Németh Imrét , mondván: a Medgyessy-kabinet agrárminisztereként sikerült behoznia azt a hatalmas lemaradást, amely 2002-re kétségessé tette, hogy hazánk agráriuma részesülhet majd az európai uniós támogatásokból. Draskovics Tibortól a konvergenciaprogram végrehajtását várja el a kormány, amely, mint fogalmazott, a magyar felemelkedés legfontosabb programja.
Az információs társadalom fejlesztését nevezte Kovács Kálmán legjelentősebb feladatának, míg az új gazdasági és közlekedési miniszterről, Kóka Jánosról azt mondta: olyan sikeres fiatalemberről van szó, aki már a versenyszférában is bizonyította tehetségét.
Petrétei Józsefnek folytatnia kell az igazságszolgáltatás korszerűsítését, és megőriznie azt a tekintélyt, amely még Bárándy Péter adott az igazságügyi tárcának. Magyar Bálintnak azt kell elősegítenie, hogy ne csak a diplomások, hanem a versenyképes diplomával rendelkezők száma emelkedjen, mondta Gyurcsány Ferenc.
Esküt tettek, majd átvették kinevezési okmányaikat a miniszterek
A miniszterelnöki beszéd után Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke bejelentette: a miniszterjelölteket a parlamenti szakbizottságok meghallgatták, és miniszterré történő kinevezésüket támogatták. Ezt követően a miniszterek az Országgyűlés előtt letették az esküt, majd átvették Mádl Ferenc köztársasági elnöktől a kinevezési okmányokat.
A dokumentumok átadása előtt elmondott ünnepi köszöntőjében az államfő kiemelte: "Az előző kormány megbízatásának megszűnése és az új kormány megalakulása az alkotmányos rend tisztelete mellett valósult meg". Mádl Ferenc emlékeztette a minisztereket arra, hogy nagy jelentőségű feladatok állnak előttük, egyebek mellett a foglalkoztatás bővítése, az életkörülmények javítása, valamint a gazdaság fejlesztésének és a felzárkózásnak a folytatása. Az új kormány tevékenységét fokozott európai figyelem kíséri majd, "a mérce magas, a minősítés szigorú, a jó helyezésért folyamatosan meg kell küzdeni" - mondta beszédében az államfő.
A tervezett kormányátalakítás vezetett a kormányváltáshoz
A kormányváltást az idézte elő, hogy a Medgyessy Péter miniszterelnök augusztus 18-án bejelentette minisztercseréinek egyikével - Csillag Istvánnak a gazdasági miniszteri posztról való felmentésével - a kisebbik koalíciós párt nem értett egyet. Az ezt követő koalíciós egyeztetés után, augusztus 19-én a szocialista párt bejelentette: új miniszterelnököt jelölt.
Az MSZP kongresszusa augusztus 25-én választotta kormányfőjelöltté Gyurcsány Ferencet, ezen a napon Medgyessy Péter bejelentette lemondását. A lemondás szeptember 25-én vált hatályossá, de augusztus 27-től Gyurcsány Ferenc helyettesítette a miniszterelnököt. Az új kormányfőt a kormányprogram elfogadásával egyidejűleg szeptember 29-én választották meg, ezt követte az elmúlt hét második felében a miniszterjelöltek kinevezés előtt kötelező bizottsági meghallgatása.
