Hiszek a közösség erejében és az építkezésben - beszélgetés Cser-Palkovics Andrással

"A legkedvesebb, amikor látom az embereken, hogy jól érzik magukat Fehérváron és szeretik ezt a várost." - mondja Székesfehérvár polgármestere. Cser-Palkovics Andrással arról is beszélgettünk advent utolsó hetében, hogy a rengeteg fejlesztés mellett a 21. század egyik legnagyobb kihívása minden város számára közösséget teremteni és összehozni az embereket.
2018.12.24. 08:01 |

Mi az, amire a legbüszkébb az idei évben polgármesterként?

Bízom abban, hogy a fehérváriak többsége úgy látja, a város idén is sokat fejlődött úgy, hogy közben a városüzemeltetési feladatokat is el tudtuk látni. Arra szeretnék azonban a legbüszkébb lenni, hogy mindig erősödni tudunk közösségként, és azt keressük, azt vesszük észre, hogy mi az, ami összeköt bennünket és nem azt, hogy mi választ szét.

Amikor valami fejlődik, vagy akár emberként jobbá válik az életünk, azt mindig nagyon gyorsan meg lehet szokni és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy honnan indultunk. Egy év végi időszak talán arra is szolgáltat időt, hogy megálljunk, körbenézzünk, visszanézzünk és erőt merítsünk a következő feladatokhoz…

Hiszek abban, hogy Székesfehérvár nemcsak egy meghatározó magyar város, hanem közép-európai szinten is jegyzett várossá fejleszthető. Fehérvár minden ehhez szükséges adottsággal rendelkezik, hiszen nagyon jó a földrajzi elhelyezkedése, közel van a Velencei-tó és a Balaton, a Vértes és a Bakony, illetve Budapestből is sok minden elérhető. Nagyon szép történelmi múltunk van, rendkívül erős a gazdaságunk, ebből fakadóan pedig komoly térségi és regionális szerepe is van Székesfehérvárnak, de ezek mellett kulturális, oktatási, egészségügyi és sportközpont is. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a szép történelmi múlt mellett ne csak a jelenben mondhassuk, hogy fontos, erős város Fehérvár, hanem ma tegyünk azért, hogy a következő évtizedekben még élhetőbb és szebb, környezetét és életminőségét tekintve is magas szintet elérő város legyünk. Ennek megfelelőn igyekszünk fejleszteni a várost. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy

minden városrészben történjenek fejlesztések, hogy minden fehérvári érezze azt, a saját lakókörnyezete is fejlődik.

Amikor ezekkel kapcsolatban pozitív visszajelzést kap az ember akár egy lakossági fórumon vagy levélben, Facebookon, Instagramon, nagyon jól esik, de hozzáteszem, hogy az építő jellegű kritikából is lehet tanulni, és nem kell, hogy rosszul essen, ha e mögött valóban az a szándék van, hogy Fehérvár fejlődjön. Egy városban mindig vannak megoldatlan kérdések és fontos, hogy ezeket közösen tudjuk orvosolni ötletekkel, szakmai tudással. A város működtetése, fejlesztése mindig csapatmunka és a csapat tagja minden fehérvári polgár.

Ebben az évben annyi minden történt a város közterületein, mint talán még soha. Ha végignézzük az év eleje óta megvalósult fejlesztéseket, már-már párhuzamot is lehetne talán vonni 1938 és 2018 között…

Ha beemeljük a kettő közé a 2013-ban megrendezett Szent István Emlékévet, és visszaemlékszünk arra, hogy hány közösség mozdult meg az emlékévben, akkor még érdekesebb az 1938-2013-2018 közötti párhuzam. Úgy gondolom, hogy egyszerre fontos a városüzemeltetési feladatoknak minél magasabb szinten eleget tenni, amit – véleményem szerint – a hasonló nagyságú tőlünk nyugatabbra található városokat nézve mi is magas szinten tudunk ellátni. Köszönhetően azoknak az embereknek, akik nap, mint nap teszik a dolgukat ezeken a területeken. Ezzel párhuzamosan pedig nyilván folyamatosan fejleszteni is kell városunkat. Ebben az európai uniós, hét éves költségvetési ciklusban 18.5 milliárd forint érkezik fejlesztési forrásként Székesfehérvárra, a Modern Városok Program keretén belül pedig az államtól mintegy 80-100 milliárd forint. Fontos továbbá megjegyezni, hogy csak 2018-ban a város gazdaságának és az itt dolgozó emberek mindennapi munkájának eredményeként 10 milliárdos fejlesztésről tudott az önkormányzat saját hatáskörben dönteni. Mindhárom fejlesztési forrásra nagy szüksége van Fehérvárnak, de az arányok jól jelzik, hogy részben saját erejéből is tud fejlődni a város, ez pedig fontos szempont a fenntarthatóság tekintetében. Azt is látni kell azonban, hogy a kormányzati források és támogatások nélkülözhetetlenek a város fejlesztésében.

Az idei esztendő fejlesztések tekintetében tényleg rekordnak mondható. Törekedtünk arra, hogy minden városrészben legyenek beruházások, újulhassanak meg utak, járdák, parkok, parkolók.

Türelmet és megértést kértünk a fehérváriaktól az útépítések előtt, amit ezúton is szeretnék megköszönni, mert amikor utat, járdát, parkolót újítunk fel, az bizony jár sajnos kellemetlenségekkel is. Szimbolikus fejlesztés volt a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációja, hiszen mégiscsak 218 hektárnyi természeti környezetet sikerült megmenteni és így értelmet nyer, hogy miért is csatlakozott Székesfehérvár az Under2 Koalíció nevű közös klímastratégiához és ellenőrzési rendszerhez a Megyei Jogú Városok Szövetségén keresztül. A Jávor Ottó tér és az Országzászló tér újabb közösségi térré vált, de kiemelendő, hogy a Városgondnokság idén ősszel hatszáz fát ültetett a város különböző pontjain. A nagyberuházások mellett fontosak a relatíve kisebb fejlesztések, amire jó példa, hogy a Sóstó-rehabilitációval és a stadionfejlesztéssel párhuzamosan megépült a Túrózsáki úti szabadidőcentrum. Mindkettő összehozza az embereket, ami a 21. század legnagyobb kihívása minden város számára. Ez így van a mi esetünkben is, hogy hogyan tudunk a közösségi terek létrehozásával az emberek arcára mosolyt csalni és őket összehozni, találkozási pontokat létrehozni. Ne menjünk el azonban szó nélkül a közlekedés mellett, ami szintén nagy kihívás. Különösen az ingázók magas számának és a gépjárművek drasztikusan emelkedő számának ismeretében. Megjelentek smart city-s megoldások a városban, és a nagy útfejlesztések mellett pedig önerőből is meg tudott megvalósítani Fehérvár olyan beruházásokat, amelyek egy-egy kereszteződés nagyobb áteresztőképességét, a közlekedési kapacitás bővítését teszik lehetővé. Érezhető ezek hatása a Mártírok-Seregélyesi és a Széchenyi-Horvát István kereszteződésben. Pár év alatt tízezerrel nőtt az autók száma a városban, amit követni kell a közlekedési fejlesztéseknek is, nem elfelejtve az alternatív közlekedési eszközök használatának segítését. Ebbe beletartozik az elektromos töltők telepítése vagy akár az Ikarus elektromos buszának gyártása a városban, és a kerékpáros-hálózat bővítése tekintetében is sok mindent elkezdtünk a Magyar Kerékpáros Klubbal közösen. 2019 egyik legnagyobb feladata, hogy a kereszteződések áteresztő kapacitását tovább növeljük, beleértve olyan körforgalmakat is, mint az Új Csóri úti vagy az Auchan-csomópont. Utóbbinak már állami beruházásban el is indult a tervezése. Fontos továbbá, hogy a déli összekötő út építése is el tudjon indulni, ami nagy előrelépést jelenthet a város közlekedésében. Ennek a tervei elkészültek, az engedélyeztetés zajlik és 2019-ben reményeink szerint ki tudjuk már írni a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást.

Nem csak az útépítések tartoznak a nagyberuházások közé, komoly életminőség-javító és környezetvédelmi fejlesztés is hamarosan fizikai valójában elkezdődhet Székesfehérváron...

Autóval közlekedő emberként is mondom, hogy fontos az utak állapota és jó érzés jó minőségű úton autózni, de emellett gyerekes édesapaként, sok családdal találkozva és látva például, hogy a Túrózsáki úton mekkora a sportcentrum sikere, néha mégis úgy érzem, hogy talán ez utóbbiak a legfontosabbak. Amikor például kimehet egy család, városon belül, ingyen a Sóstóra egyet sétálni a természetben, az többet fog adni bármilyen jellegű egyéb fejlesztésnél. Ezért is hiszek a közösségi programokban és a közösségi terekben.

Advent negyedik vasárnapján közösen gyújtotta meg a megyéspüspökkel a negyedik gyertyát Fehérvár polgármestere.

Polgármesterként jó volt idén is végignézni az adventi Belvároson, ahol sokan sétáltak mosolyogva. Ugyanez igaz a Királyi Napokra vagy a Hetedhét Játékfesztiválra, mert valahogy ezek adják az ember életében azt az élményt, amiből emlék lesz.

Nagyon fontos persze, hogy milyen utakon közlekedünk, de nem ettől leszünk vidámabbak, hanem attól, ha olyan programok, rendezvények, közösségi terek vannak, amik élménnyel fogják össze a kisebb-nagyobb közösségeket.

Több mint nyolc éve Székesfehérvár polgármestere és volt alkalma sok mindent megtapasztalni. Mik a legkedvesebb dolgok és mik kevésbé azok a város polgármesterének életében?

A legkedvesebb, amikor látom az embereken, hogy jól érzik magukat Fehérváron és szeretik ezt a várost. És hogy a másik végletre is mondjak példát, a Lépcső utca felújításának ütemezésével például nem vagyok elégedett. Jó érzés azonban látni az elkészült beruházásokat, de a legfontosabb maga az ember. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nem egyenként élünk ebben a városban, hanem összeköt minket a közös otthonunk, Székesfehérvár. A legkevésbé kedves dolog pedig, amikor azt látom, hogy – nyilván politikai okokból vezérelve – ezt a közösséget szeretnék egyesek szétverni. Ez a legfájóbb.

Közösséget erősíteni az egyik legnehezebb feladat a 21. században és sokkal könnyebb ezt rombolni, mint építeni.

Hiszek azonban abban, hogy az emberek döntő többsége azt várja el a mindenkori polgármestertől és önkormányzati képviselőktől illetve a közéleti szerepet vállalóktól, hogy építsenek és ne romboljanak. Sajnos adventkor is volt példa erre, de bízom benne, hogy az erő nem ebben, hanem a szeretetben lesz.

Viszonylag sokat látott már a közéletben, vannak azért olyan dolgok, amik kihozzák a sodrából?

Vannak ilyen dolgok, de remélem ezek száma nem olyan magas. Ahogy idősödik az ember, remélem, a bölcsesség kerekedik fölül ezeken. Engem az öncélú rombolás tud kihozni a sodromból. Amikor például valakik arcot, nevet nem vállalva a Facebookon belerúg a másikba, állhírekkel téveszti meg a fehérvári embereket. Ezzel egyébként nem a polgármesternek ártanak, hanem a városnak és nagy mértékben rombolják a közbizalmat és a demokráciát is. Az én munkámat azonban ez nem befolyásolja, hitvallásomon nem változtat, sőt inkább megerősít abban.

Polgármesterként feladatomnak tekintem képviselni a város összes polgárát, párthovatartozástól függetlenül. Ezt próbálom a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint megvalósítani.

Mi nehezebb? Dönteni egy komoly gazdasági kérdésben vagy elviselni esetenként a polgármesterről készített mémeket?

Ha rólam készül egy ártani akaró mém, akkor nyilván bántja egy kicsit az embert, de ez a szolgálat sajnos ezzel is jár. Amikor azonban a mém úgy készül, hogy abba belekevernek állami gondozott gyerekeket, háziorvosokat vagy fehérvári neves cukrászt, vagy fehérvári nyugdíjasokat és kitalált történeteket, amikkel lehet riogatni az embereket, akkor azt gondolom, hogy ez ellen fellépni kötelező, mert a város közösségéről szól. Van a vicces mém, ami nem feltétlenül bántó, de lehet akár jogosan kritikus is, és van rágalmazó romboló, hazug. Ez a kettő nem ugyanaz. A kritikának helye van a demokráciában. Remélem többször tesszük jól a dolgunkat, mint nem, de erről természetesen lehet másnak más a véleménye. Kérek itt is mindenkit, hogy fogalmazza meg pontosan a kritikát, vállalva magát és vállalva azt, hogy mit tenne másként. Legyen javaslata, ötlete, valódi és érdemi véleménye. Láthatóan egyébként az arctalanul rágalmazóknak semmi ötletük, jövőképük nincs a városról és nem a fehérváriak érdekében szólnak, egy részük nagy valószínűséggel nem is Fehérváron él. Ezt kifejezetten antidemokratikus gondolkodásnak tartom, hiszen a demokráciának pont az a lényege, hogy értelmes, racionális érvek állnak egymással szemben.

Magam a város fejlődését és építését fogom képviselni, és ennek a folytatására kérek majd 2019-ben is bizalmat a Fehérváriaktól.

Rengeteg nyilvános rendezvényen tiszteletét teszi és gondolom még ennél is több elfoglaltságot jelentenek a nem sajtónyilvános programjai. Sokan megkérdezték már gondolom, hogy hogyan viszonyul ehhez a család, inkább úgy kérdezném, hogy hogyan bírja ezt a család?

A családom, feleségem és három gyermekünk hozza a legtöbb áldozatot. A szabadidő döntő része azonban csak a családé. Én is ki vagyok éhezve a családra és remélem ők is rám. Néha próbáljuk még az egyes polgármesteri programokat is kihasználni arra, hogy együtt legyünk. Ilyen volt például a Diótörő bemutatója, amire eljött velem az egyik gyermekem, aztán a kislányommal elmentünk egy másik előadásra.

Tudják, hogy szeretem ezt a dolgot csinálni és próbálok a másik oldalon mindent megadni nekik, ami lehetőségemből fakad, hozzátéve, hogy ez egy örök lelkiismeret-furdalás a család irányába.

Ezzel szerintem nem csak én vagyok így, hanem sok édesanya és édesapa is ebben a rohanó világban, akik úgy érzik, hogy kevesebbet töltenek a gyermekükkel, mint amit kellene. Pedig a gyerekekkel töltött idő egy óriási felüdülés és kikapcsolódás a nevelés nehézségeivel együtt. Szerencsére a család a közéleten kívül tudott maradni és bízom benne, hogy ez így is marad.

Azért biztosan büszkék a gyerekek, hogy az ő apukájuk a polgármester…

Remélem - de ezt tőlük kellene megkérdezni – még akkor is, ha ez számukra lemondásokkal jár.

Karácsonykor van azért egybefüggően néhány nap, amikor együtt lehet a család?

Ebben a rohanó világban talán a legnyugodtabb időszak a karácsony és a két ünnep közötti időszak. Mintha ekkor pihenne a világ leginkább, még jobban, mint a nyári szabadság alatt. A polgármesteri szolgálat egyébként 24 órás és csak bizakodni tudok abban, hogy semmi olyan rendkívüli esemény nem történik, ami a város karácsonyát megzavarná. Ha ilyen nem történik, akkor ez lesz az év legnyugodtabb időszaka, amit a családdal, barátokkal töltünk együtt nyugalomban és szeretetben. Ezt kívánom mindenkinek, hogy békében, szeretetben teljen a karácsonya!

Interjú

  1. Beszélgetés Sáringer Éva bútorfestő népművésszel

    Sáringer Éva bútorfestő népművész két éve indult el az első székelyföldi körútra, hogy a helyi bútorfestés hagyományait feltárja, és dokumentálja a népi örökség fennmaradt, ritka kincseit. A Lánczos-Szekfű ösztöndíj támogatásával újabb utat tervez: néhány új lelőhely felkutatása mellett a már meglátogatott helyszínekre is visszalátogat majd, hogy tovább mélyíthesse tudását, tapasztalatait.

    2020.07.03.
  2. Kiadvány készül a környék gyógynövényeiről - beszélgetés Lencsés Ritával

    A megye természetes patikájáról készít gazdagon illusztrált kiadványt Lencsés Rita természetgyógyász, fitoterapeuta, aki több éve vezeti a népszerű Herbarius programok gyógynövénygyűjtő és -ismertető túráit.

    2020.07.02.
  3. Napközis táborok a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztályánál - interjú Vörös Zsuzsanna szakosztály-igazgatóval

    Vívás, lovaglás, lövészet, kirándulások, sorversenyek, strandolás: felsorolni is nehéz a színes sportos programok tárházát, amelyet a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztálya kínál a náluk táborozó ovisok és kisiskolások számára. A táborról, a sportágról és arról, hogy a koronavírus-járvány milyen nyomot hagyott a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztályán, Vörös Zsuzsanna szakosztály-igazgatóval beszélgettünk.

    2020.06.25.
  4. Alkalmazkodni a környezethez és kiemelkedni belőle - beszélgetés Csutiné Schleer Erzsébet építésszel

    Az elmúlt ősszel rendezték meg a Pordán H. Ferenc-emlékkiállítást – az építészmérnök munkásságát a 4 Építész Alkotóközösség dolgozta föl: felkutatták, összegyűjtötték, rendszerezték a gazdag építésztervezői tevékenységek dokumentumait, a terveket, vázlatokat és a jegyzeteket. A XX. század utolsó harmadában, Székesfehérvár építészetének legjelesebb alkotójaként számon tartott Pordán H. Ferenc két jellegzetes épületénél Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök kalauzolt bennünket.

    2020.06.25.
  1. Játsszunk együtt! – új együtténeklős fehérvári gyereklemez Mits Péter zenésszel

    „Gyere velem, ott várlak már az úton, gyere velem, peng a gitárhúrom (…)” – ezzel a számmal kezdődik Mits Péter új együtténeklős, interaktív gyereklemeze. A Játsszunk együtt! második összeállítását tavaly vették fel egy kodálybeli koncerten; népdalok, virágénekek, a gyerekdalok szerepelnek a lemezen. A felütés pedig egy igazi fehérvári szám: Mits Márton zenéjére Balajthy Ferenc írt szöveget. A lemezről, a hiteles és színvonalas gyerekzenéről, a gyerekeknek zenélésről kérdeztük Mits Péter zenészt.

    2020.06.19.
  2. 30 éves a Wathay Ferenc Cserkészcsapat - Fehér György parancsnokkal beszélgettünk

    „Cserkésznek lenni életformát jelent. A gyerekek nagyon sok praktikus dolgot megtanulnak, a kézműves tevékenységek mellett fontos a természetben való jelenlét, a táborozás.” - vallja Fehér György, az idén harminc esztendővel ezelőtt Székesfehérváron megalapított Wathay Ferenc Cserkészcsapat parancsnoka.

    2020.06.17.
  3. Új vezérigazgató a Fejérvíz Zrt élén – beszélgetés Laczi Péter vezérigazgatóval

    A Székesfehérvári Önkormányzat többségi tulajdonában álló Fejérvíz Zrt nemrégiben megválasztott vezérigazgatója Laczi Péter az ezredfordulón, még hallgatóként lépett be először a cég falai közé, majd a csatornázási üzem éléről a Polgármester Hivatalba került, ahol a Városüzemeltetési és Közműellátási Irodát vezette mostanáig. Május végén vette át a Fejérvíz éléről harminc év után nyugdíjba vonult Kis Istvántól a tisztséget. 

    2020.06.17.
  4. Léleksimogató kötet - interjú Bartal Klárival, az Alkonyórán írójával

    Bartal Klári Alkonyórán című kötete az elmúlt év végén kerülhetett az olvasók kezébe. Az utolsó másfél évtized verseiből és prózai írásaiból álló sokszínű összeállítás körülöleli a mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli életutat, Szegedtől Svédországon keresztül Székesfehérvárig, a magyarság történelmi eseményeivel, saját veszteségekkel, vidám gyerekversekkel, a novellákban a közeli vagy távolabbi múlt emlékeivel.

    2020.06.16.

Lakossági tájékoztatás

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár

Eseménynaptár

2020. Július
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2