Híresek és Képek - világhírű fotográfusok alkotásai a Csók Képtárban

Közel 20 fotográfus művét - közülük öt, világhírűvé vált alkotó munkáit - csodálhatjuk meg a Csók István Képtárban.

Közel húsz magyar fotográfus 150 izgalmas alkotása érkezett Székesfehérvárra, köztük a világhírű André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi fotóival. Az átfogó válogatás az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszakot öleli át: képet ad a társadalmi és művészeti közegről, a divat világáról, a háborúk pusztításairól és a hétköznapokról.

Híresek és Képek kiállítás a Csók István Képtárban

Az átfogó válogatás az 1910-40-es évek társadalmi és művészeti közegének, divatjának világába ad betekintést, valamint képet ad a háborúk pusztításairól.

A kiállításon a világban kevésbé ismert kortársak munkáiból is láthatunk fotókat: Balogh Rudolf, Escher Károly, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kerny István, Kinszki Imre és Pécsi József kreatív, kísérletező alkotásai egyrészt az elvárt, megszokott képstílusok, másrészt a másképp gondolkodás képviselői. A másfélszáz kép így a magyar modern és avantgárd alkotók és a később világhírűvé vált alkotók művészeti látásmódja közötti párhuzamokra is rámutat.

A szeptember 8-ig látogatható tárlat kísérőprogramjai között szervezett vezetés, komolyabb és könnyedebb előadások, színházi és zenei est is szerepel.

"Zseniális a tárlat, bármelyik európai múzeumban megállná a helyét, változtatás nélkül." - fogalmazott a megnyitón Brájer Éva alpolgármester, aki gratulált Izinger Katalin kurátornak. "Akik a képek létrejöttéhez megnyomták az exponáló gombot, világhírű, ismert fotósok. Tehetségük Magyarországon született, de különböző sorsokban különböző okoknál fogva külföldön hozták létre életművük javát." - mondta az alpolgármester az öt világhírű alkotóról szólva és arra kérte a látogatókat, hogy használják fel a kiállítás adta lehetőséget, nézzék a fényképet és nézzenek a kép mögé, mert "száraz, unalmas emberből sohasem lehet jó fényképész, bármilyen finom és drága a gépe. A legtárgyilagosabb fénykép is jobban hasonlít a fényképészre, mint a tárgyra." - idézte Bálint György író, újságíró gondolatait.
Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója kiemelte, hogy a kiállítás a magyar fotográfia legsikeresebb korszakát, a két világháború közti korszakot mutatja be. "Azt szerettük volna bemutatni, hogy ezek az alkotók milyen vizuális gyökerekkel rendelkeztek, amikor Magyarországon éltek." - tette hozzá.

Izinger Katalin művészettörténész, a kiállítás kurátora a tárlat helyéről és szerepéről szólt, amelyet a múzeum történetében tölt be. Mint mondta, fél évszázaddal ezelőtt, 1969-ban a XX. századi magyar művész című sorozat részként lehetett először látni itt, Székesfehérváron Moholy-Nagy László képeit, fotográfiáit. A művészettörténész felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani kiállításhoz kapcsolódóan számos programmal készülnek.

Ezt követően a tárlatot Ladik Katalin költő nyitotta meg verseivel, amelyeket a kiállításon látható képek ihlettek.