-
Jean Sibelius életműve
A legnagyobb finn zeneszerző, Jean Sibelius életműve lesz a témája annak az előadásnak, amely 2026. november 19-én, csütörtökön 17.00 órakor kezdődik a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében. Az ismeretterjesztő programra ingyenes a belépés.
2026.11.17. -
Élmény a karácsonyfa alatt - 2027-ben is találjuk meg A közös hangot!
Nincs annál jobb, mint együtt készülni egy közös élményre, amikor az ember biztos lehet benne, hogy amit ajándékba ad, az egyszerre izgalmas, pihentető és felemelő. Karácsony közeledtével nincs szükség szaladgálásra, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjei közül mindekinek lehet megfelelő ajándékot találni!
2026.11.17. -
Rákóczi350 a Táncházban
Az Alba Regia Táncegyüttes tánctörténeti utazásra hívta a közönséget a Rákóczi-korba. Táncok, dallamok és történetek segítségével idézték meg a korszakot, és mutatták meg a magyar tánchagyomány gazdagságát.
2026.11.16. -
Szimfonikus koncert
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjén, két különleges művésszel is megismerkedhettek a nézők. Ezúttal Burcsik Dávid ütőhangszerművész és Kárász András Péter csellóművész került reflektorfénybe a Szent István-teremben.
2026.11.16.
Híresek és Képek - világhírű fotográfusok alkotásai a Csók Képtárban
Közel 20 fotográfus művét - közülük öt, világhírűvé vált alkotó munkáit - csodálhatjuk meg a Csók István Képtárban.
Közel húsz magyar fotográfus 150 izgalmas alkotása érkezett Székesfehérvárra, köztük a világhírű André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi fotóival. Az átfogó válogatás az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszakot öleli át: képet ad a társadalmi és művészeti közegről, a divat világáról, a háborúk pusztításairól és a hétköznapokról.
Az átfogó válogatás az 1910-40-es évek társadalmi és művészeti közegének, divatjának világába ad betekintést, valamint képet ad a háborúk pusztításairól.
A kiállításon a világban kevésbé ismert kortársak munkáiból is láthatunk fotókat: Balogh Rudolf, Escher Károly, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kerny István, Kinszki Imre és Pécsi József kreatív, kísérletező alkotásai egyrészt az elvárt, megszokott képstílusok, másrészt a másképp gondolkodás képviselői. A másfélszáz kép így a magyar modern és avantgárd alkotók és a később világhírűvé vált alkotók művészeti látásmódja közötti párhuzamokra is rámutat.
A szeptember 8-ig látogatható tárlat kísérőprogramjai között szervezett vezetés, komolyabb és könnyedebb előadások, színházi és zenei est is szerepel.
"Zseniális a tárlat, bármelyik európai múzeumban megállná a helyét, változtatás nélkül." - fogalmazott a megnyitón Brájer Éva alpolgármester, aki gratulált Izinger Katalin kurátornak. "Akik a képek létrejöttéhez megnyomták az exponáló gombot, világhírű, ismert fotósok. Tehetségük Magyarországon született, de különböző sorsokban különböző okoknál fogva külföldön hozták létre életművük javát." - mondta az alpolgármester az öt világhírű alkotóról szólva és arra kérte a látogatókat, hogy használják fel a kiállítás adta lehetőséget, nézzék a fényképet és nézzenek a kép mögé, mert "száraz, unalmas emberből sohasem lehet jó fényképész, bármilyen finom és drága a gépe. A legtárgyilagosabb fénykép is jobban hasonlít a fényképészre, mint a tárgyra." - idézte Bálint György író, újságíró gondolatait.
Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója kiemelte, hogy a kiállítás a magyar fotográfia legsikeresebb korszakát, a két világháború közti korszakot mutatja be. "Azt szerettük volna bemutatni, hogy ezek az alkotók milyen vizuális gyökerekkel rendelkeztek, amikor Magyarországon éltek." - tette hozzá.
Izinger Katalin művészettörténész, a kiállítás kurátora a tárlat helyéről és szerepéről szólt, amelyet a múzeum történetében tölt be. Mint mondta, fél évszázaddal ezelőtt, 1969-ban a XX. századi magyar művész című sorozat részként lehetett először látni itt, Székesfehérváron Moholy-Nagy László képeit, fotográfiáit. A művészettörténész felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani kiállításhoz kapcsolódóan számos programmal készülnek.
Ezt követően a tárlatot Ladik Katalin költő nyitotta meg verseivel, amelyeket a kiállításon látható képek ihlettek.