2. EU

Heti 48 óra munkaidő az EU-ban?

 Megszűnt a maximálisan 48 órás munkahetet előíró uniós rendszabály fakultatív jellege: az európai parlamenti képviselők döntő többséggel az előírás kötelezővé tétele mellett szavaztak. "A hosszú munkaidő rossz hatással van az emberekre, de az egész társadalomra is. A fokozódó kimerültség miatt komoly veszélyt jelent az egészség és munkavégzés biztonsága szempontjából" - értékelt Jean Lambert, a brit zöldek képviselője.

2004.02.15. 12:35 |

 Megszűnt a maximálisan 48 órás munkahetet előíró uniós rendszabály fakultatív jellege: az európai parlamenti képviselők döntő többséggel az előírás kötelezővé tétele mellett szavaztak. "A hosszú munkaidő rossz hatással van az emberekre, de az egész társadalomra is. A fokozódó kimerültség miatt komoly veszélyt jelent az egészség és munkavégzés biztonsága szempontjából" - értékelt Jean Lambert, a brit zöldek képviselője.

 Bár eddig létezett a heti munkaidőt 48 órára korlátozó jogszabály, a törvény nem volt kötelező érvényű, lehetőséget adott a túlórázásra. Ezt főként a brit cégek használták ki, ám a közelmúltban más tagországok is tervezték a kiskapu igénybe vételét: Franciaország, Németország és Hollandia az egészségügyben, Luxemburg a vendéglátóiparban akarta meghosszabbítani a munkahetet.

 Alejandro Cercas spanyol szocialista képviselő javaslatát 370 szavazattal, 116 ellenszavazattal és 21 tartózkodással fogadták el. A képviselők ugyanakkor elutasították azt az indítványt, amely pert helyezett kilátásba Nagy-Britannia ellen, amiért a szigetország nem kezelte hatékonyan a feltételezett visszaéléseket.

A britek szerint a dolgozó is kevesli a munkaidőt

 "A törvény fakultatív jellege kulcsfontosságú volt Nagy-Britannia versenyképessége szempontjából" - nyilatkozta a szavazást követően Liz Lynne brit liberális képviselő, rámutatva, hogy a brit munkaerőpiac és más tagországok munkaerőpiacai között jelentős szerkezeti eltérések vannak.

 Felmérések szerint a brit munkaadók és munkavállalók egyaránt elégedettek voltak az eddigi helyzettel, és szeretnék továbbra is megőrizni a túlóra lehetőségét. "A munkaidő korlátozása egyszerűen megvonná az állampolgároktól azt a jogot, hogy szabadon megválasszák munkahelyi feltételeiket, ugyanakkor elvenné tőlük a többletkereslet lehetőségét " - fogalmazott Philip Bushill-Matthews brit konzervatív képviselő.

"A hosszú munkaidő rossz hatással van az emberekre, de az egész társadalomra is. A fokozódó kimerültség miatt komoly veszélyt jelent az egészség és munkavégzés biztonsága szempontjából" - értékelt Jean Lambert, a brit zöldek képviselője.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.