Hétfőtől nem kell gyorsvonati pótjegyet váltani Székesfehérvár és Budapest között sem

Szeptember 28-tól nem kell gyorsvonati pótjegyet váltani a Székesfehérváron áthaladó, eddig pótjegyköteles vonatokra, ahogy a Keszthely-Szombathely és Pécs-Tapolca között közlekedő járatokra sem.

A Székesfehérvártól távolabbra utazóknak így akár 475 forinttal is kevesebbe kerülhet majd a gyorsvonati utazás.

Olcsóbbá válik az InterCity használata is, a Budapest-Székesfehérvár-Veszprém-Zalaegerszeg/Szombathely és a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa/Keszthely közötti vonatok IC-vonatrészein pót- és helyjegy helyett egyetlen, egységesen 300 forintba kerülő helyjeggyel lehet majd utazni.

Budapest meghatározott állomásai és Keszthely, valamint Nagykanizsa között a jelenlegi helyett egy díjövezettel kevesebbet kell majd fizetni. A keszthelyi utazások így jellemzően a 180, míg a nagykanizsaiak többnyire a 220 kilométeres övezetbe tartoznak majd, ennek megfelelően alacsonyabb árú jegyekkel.

Mosóczi László kimelte: a vasúti utazás költsége teljes árú jeggyel számolva 150-615 forinttal csökken Budapest és az említett dunántúli városok között. A gyorsvonatra váltott jegyek ára 150-325 forinttal lesz olcsóbb az ugyanezeken a viszonylatokon közlekedő buszokénál. Az államtitkár kitért arra, hogy a kormány stratégiai célja a közösségi közlekedés versenyképességének növelése az autózással szemben, ennek elsődleges eszköze a környezetkímélő, biztonságos vasút térnyerésének támogatása. Mint mondta, a vasúti fővonalakon végrehajtott és jelenleg is folyamatban lévő fejlesztések érdemben javítják a kötöttpályás szolgáltatások színvonalát.

A Budapest-Székesfehérvár vasútvonal 2010 óta több projekt keretében újult meg, a beruházások összes nettó költsége meghaladta a 128 milliárd forintot. A fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt hat évben megkétszereződött az utasforgalom a vonalon, tavaly már 9,4 millióan választották a vasutat a főváros és Székesfehérvár között.

Hozzátette, hogy a dél-balatoni folytatás lényegében már lezárult, és az észak-balatoni vonal folyamatban lévő korszerűsítéseivel tovább javul a vasúti összeköttetés minősége Budapest és a Balaton között.

Mosóczi László szerint 2020 rekordév lehet a vasúti fejlesztések terén, a következő uniós pénzügyi ciklus pedig egyedülálló lehetőséget teremt a magyar vasút helyzetének megszilárdítására. A várakozások szerint 2021-től az eddigieknél jelentősen több pénz lesz elérhető uniós társfinanszírozással a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztésére. Előzetes becslések szerint Magyarországnak összesen akár 2000 milliárd forint is juthat vasúti beruházásokra - mutatott rá, felidézve, hogy az összeg sikeres lekötése érdekében a kormány összesen 32 milliárd forintot biztosított húsz vasúti fejlesztés előkészítéséhez, tervezéséhez.

Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta: a közösségi közlekedés átszervezésének első lépéseként július 15-e óta egységes irányítás alatt működik a MÁV és a Volánbusz. A hétfőtől életbe lépő menetrendi és a tarifareformok nemcsak a Dunántúlon jelennek majd meg, hanem később más viszonylatokon is. A tervek szerint a tarifaközösség 2022. január 1-jén az egész országban életbe lép - közölte. Az elnök-vezérigazgató kiemelte: a vasúti utazás vonzóbbá tétele érdekében alakították át a tarifarendszert, hétfőtől egyszerűbb lesz a jegyvásárlás, és az érintett viszonylatokon 10 százalékkal olcsóbb lesz az utazás.