Hétfőn rendkívüli közgyűlésen tárgyalja a város képviselő testülete a helyi adórendeletről szóló előterjesztést. A 2020-ig stabilitást és kiszámíthatóságot adó előterjesztésről a város polgármestere Cser-Palkovics András tartott pénteken késő délután sajtótájékoztatót.
A három legfontosabb cél a változtatásnál
- Fontos a város stabilitása és az önkormányzat megfelelő bevételhez juttatása. Várhatóan 2015 végén az iparűzési adó mértéke meghaladja majd a tavalyi mértékét, ami bizonyítja, hogy növekszik a fehérvári gazdaság. "Biztosítani kell a város megfelelő és biztonságos üzemeltetését és a városüzemeltetési feladatok ellátását, a rendezvények szervezését vagy akár a felsőoktatás fejlesztését, de sport oldalon is több létesítményt kell üzemeltetnie a városnak. A városfejlesztés szintjének megtartása és emelése is fontos szempont, ezen belül is a Saára Gyula Útfelújítási Program és az Ybl Miklós Intézményfelújítási Program folytatása."
- A másik cél, hogy fenntartsuk azt a helyzetet, hogy magánszemélyeknek semmilyen adót ne kelljen fizetnie a következő években sem Székesfehérváron – emelte ki Cser-Palkovics András. "Ez ma már nem általános, hiszen nagyon sok olyan önkormányzat van, ahol építmény- vagy kommunális adót fizetnek a magánszemélyek. Ezt a helyi gazdaság erejének köszönhetjük."
- A harmadik cél, hogy a gazdasági szereplőknek stabil és kiszámítható adórendszert hozon létre a város úgy, hogy a helyi adókkal hosszú évekre előre lehessen kalkulálni.
"
Egy olyan adórendszert szeretnénk elfogadni, amihez 2020 januárjáig ne kelljen hozzányúlni és ezek az adóterhek tervezhetőek legyenek a gazdasági szereplőknek." - mondta Cser-Palkovics András. A város polgármestere kiemelte, hogy a telekadó visszavezetése sem történik meg.
Iparűzési adó tekintetében két változást tartalmaz a testület elé kerülő javaslat. Az egymillió forintos adóalapot meg nem haladó vállalkozásoknak eddig sem kellett iparűzési adót fizetni, azonban most ezt felemelik 1.5 millió forintra, ami 3000 helyi vállalkozót jelent a városban. Nekik is kell adóbevallást készíteniük, de az adójuk 98 százalékát elengedi a város a rendelet szerint. A háziorvosokat is kedvezően érinti a változás: a háziorvosok által befizetett iparűzési adó 50 %-át fejlesztésekre eddig is „visszakapták” a háziorvosok, most pedig az 50 százalékot 75 %-ra tervezik emelni, amit visszaigényelhetnek majd fejlesztésre.
A vállalkozások építményadója esetében lesz olyan tétel, amit emelni fog az önkormányzat, de bízom abban, hogy mindenki megérti, hogy a városüzemeltetés, a fejlesztések és a felsőoktatás erősítése pénzbe kerül, amit az adóbevételből lehet finanszírozni - mondta a város polgármestere. Marad továbbra is a sávos adó ugyanúgy, ahogy volt korábban is, de fontos, hogy 100 négyzetméterig továbbra is 0 forint marad az építményadó, ami a kisvállalkozásokat érinti leginkább. A 10.000 négyzetméteres csarnokok fölött pedig 400 Ft helyett 200Ft-ot kellene fizetni négyzetméterenként fizetni azért, mert ezekben a csarnokokban tevékenykedő cégek jelentős mértékű iparűzési adót fizetnek.
Várhatóan 6-700 millió forint között lesz a bevétel növekedés: idén 1.15 milliárdnyi építményadó bevétel helyett 1.7-1.8 milliárdra emelkedhet. Az előzetes adótételeket a város megküldte a kamara számára és volt személyes találkozás is a nagyobb adófizetőkkel. A gazdasági szereplők megfogalmaztak néhány javaslatot, aminek jelentős része bekerült már a mostani javaslatba. Fehérvár polgármestere kiemelte, hogy a város és a gazdaság szereplői egymásra vannak utalva és egymást erősítve tudnak csak fejlődni, aminek fontos része a helyi adó is. Kérte a megértést a gazdasági szereplőktől, mint mondta cserébe olyan környezetet fejleszt Fehérvár, ami versenyképes várost és stabilitást eredményez.
A jövőről szólva dr. Cser-Palkovics András azt emelte ki, hogy két témában is szeretnének párbeszédet, közös gondolkodást kezdeményezni. „A versenyképesség és a munkaerővonzó-képesség növelése miatt fontos a bérek alakulása. Szeretnénk kikérni a cégek véleményét, hogy 2016-ban milyen bérpolitikát terveznek, és milyen lehetőséget látnak a bérek emelésére. A másik fontos téma az adóerő-képességi rendszer alakulása. A szolidaritás jegyében a nagyobb gazdasági erővel rendelkező városoktól forrást von el az állam, amelyet a szegényebb településeknek csoportosítanak át. Székesfehérvár esetében ez azt jelenti, hogy vannak olyan feladatok – például az intézményi ingyenes étkeztetés biztosítása –, amelyeknél számít az adóerő-képesség, azaz csak részben biztosítja az állam a szükséges forrást, a többit a helyi költségvetésből kell előteremteni. Abban kérem a cégek segítségét, hogy lobbizzunk közösen! Az itt élőket szolgálnánk azzal, ha minél több forrás itt maradna a térségben abból, ami itt termelődik. Azt kell szorgalmaznunk, hogy az elvárható mértékű szolidaritás mellett inkább a helyi fejlesztéseket szolgálják a városban működő cégek adóforintjai.” – hangsúlyozta.
Székesfehérvár számára azért is fontos, hogy ne nőjön az adóerő-képesség keretében elvont összeg, mert a város Győr után lakosságszám-arányosan a második legnagyobb adófizetője a magyar államnak. A polgármester szerint eddig minden kérdésben sikerült jó megállapodást kötniük, reméli, hogy ebben a hosszú távon, a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához fontos kérdésben is kompromisszumra jutnak az állammal.