Trianon 100 vándorkiállítás - „Hazám, hazám, drága hazám, bárcsak határid láthatnám...”

„Az egész ország területén 3750 kocsi van tele a vasútállomásokon vagonlakókkal...”, „A vagonlakók 80 százaléka hazafias érzésből jött át ide.” – ilyen és ezekhez hasonló főcímekkel számoltak be a korabeli újságok a trianoni békediktátum után kialakult helyzetről. A magyar nemzet egyik legnagyobb sorstragédiájára most egy vándorkiállítás emlékeztet és emlékezik, amely két héten át várja a látogatókat Székesfehérváron, a Jancsárkert Termelői és Biopiac Balatoni úti parkolójában.

A városunkbeli megnyitót szombaton délelőtt tartották a vagonokban berendezett kiállítóterek között, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester fogalmazta meg gondolatait a magyarságot ért trauma kapcsán.

Székesfehérvárra érkezett a TRIANON 100 Összetartoztunk kiállítás

Az ingyenesen látogatható vándorkiállításon korabeli fotók és videóbejátszások idézik meg a korszakot, amelynek megismerésére december 3-ig van lehetőség Székesfehérváron.

„Történelmi hitelességgel számol be a tárlat egy történelmi sorsfordító tragédiáról – adatokkal, képekkel, technikai eszközök segítségével közelebb hozva a mai kor emberéhez a tragédiát, annak következményeit és máig tartó hatását. (...) De azt is látom, hogy a nemzeti összetartozás eredményeképpen itt lehetünk, magyarul mondhatom el ezt a köszöntőt, és Magyarországon rendezhetjük meg ezt a 18 várost, települést végigjáró kiállítást.” - hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere, aki hozzátette, hogy a nemzet történelmi fővárosában a nemzet egészéért is felelősséget éreznek. Kiemelte: reméli, hogy minél több iskolai osztály eljön megnézni a tárlatot, és utána egy történelem vagy osztályfőnöki órán át is beszélik a látottakat. Hiszen „végre ki kellene mondani a tényeket, és be kellene látni, hogy mind a mai napig Európában a kisebbségi-nemzetiségi jogok nincsenek rendezve. Van tehát bőven feladat!” – emelte ki dr. Cser-Palkovics András.

Balogh Gábor történész felidézte a Magyarország számára végzetesnek szánt rendelkezést és annak következményeit. „1920-at követően a magyar társadalmat, határainkon innen és túl, egy kollektív tragédia sújtotta: a Trianon-trauma. Szerencsére – rendhagyó módon – ebből a lehetetlen helyzetből a magyar nemzet mégis helyre tudott állni.” – hangsúlyozta a történész. Az „újjáépítés” szerencsére sikeres volt, miközben az, hogy erről a tragédiáról sokáig nem lehetett beszélni, több korszak történelmi felelősségét vonja maga után. A legfontosabb viszont, hogy ma 13 millió magyar él a Kárpát-medencében; a történelem folyamán még soha nem élt ennyi magyar ebben a földrajzi térségben – fogalmazott a Terror Háza munkatársa.

A megnyitón Kubinyi Júlia népdalénekes és Keresztes János színművész működött közre.

A Hybridart Management Ügynökség által, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány megbízásából megvalósult, tematikus egységekre bontott tárlat sok-sok forrás bevonásával, a kort megidéző kulisszákkal idézi meg a Trianoni békediktátumhoz vezető utat, annak következményeit és az államiság megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket.