Hazajött Fehérvárra a Magyar Honvédség - állománygyűléssel ünnepelték március 15-ét

A Honvéd Vezérkar és az ÖHP integrációjával létrejött Magyar Honvédség Parancsnokságának alapvető rendeltetése Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak védelme.

Ezek mellett a nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése is feladatuk. Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka ünnepi beszédében felidézte, hogy 1848 szeptemberének utolsó napjaiban éppen itt, Székesfehérvár térségében várta össze seregét az ellenséges had parancsnoka, Josip Jellasics, majd adta ki parancsát a főváros irányába történő menetre. "A katonaváros megnevezés nem véletlen Székesfehérvár esetében. Hiszen ennek a történelmi városnak a lakosai, bizony katonákhoz méltó módon szálltak szembe a horvát bán által hátrahagyott különítmény idegen katonáival. S az előbb már említett Petőfi Sándor mellett, a katonai virtuózságban is jeles tollforgató Kisfaludy Károly is méltatja a honvédet. „Az élet korai” című költeményébe foglalja be a „honvéd” szót, melynek egyik sajátos vonása, hogy azóta nem kellett mellé magyarázatot fűzni, azt mindenki pontosan értette akkoron, és azóta is." - fogalmazott a Magyar Honvédség parancsnoka.

Korom Ferenc altábornagy szólt arról is, hogy párhuzamot lehet felfedezni az 1848 tavaszára és nyár elejére jellemző honvédség-szervezési intézkedések és a napjainkat alapvetően meghatározó Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési program esetében is.

"Az akkori idő szellemének és a kihívásoknak megfelelő haderő kialakítása napjainkban éppoly aktuális és felelősségteljes tevékenység, mint amilyen akkoron volt. Az 1848/49-es történelmi jelentőségű időszakhoz hasonlóan a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program fontos alappillére az állampolgárok elkötelezettsége, támogatása és áldozatvállalása." - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a Honvédség fővárosa megnevezés teljessé válásáig még számos feladat vár Székesfehérvárra és a Magyar Honvédség Parancsnokságára, de ahogy 1848. március 15-ét követően volt szándék és erő a nagy tettek véghezviteléhez, úgy most is legjobb tudásuk szerint kell szolgálnia a honvédeknek a magyar haza védelmét, s eleget kell tenniük a szövetségesi kötelezettségeiknek is.

Az ünnepi beszédet követően került sor az előléptetések és kinevezések átadására Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka részéről.

Áder János köztársasági elnök– Benkő Tibor honvédelmi miniszter előterjesztésére – március 15-i hatállyal altábornaggyá lépteti elő Mihócza Zoltán vezérőrnagyot, a Magyar Honvédség Parancsnoksága törzsfőnökét, valamint vezérőrnaggyá lépteti elő Fodor Péter dandártábornokot, a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatóját. Az államfő – szintén a honvédelmi miniszter előterjesztésére – március 15-i hatállyal dandártábornokká nevezi ki dr. Venczl László ezredest, a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya főosztályvezető-helyettes ügyészét és dr. Kovács László ezredest, a Magyar Honvédség Parancsnoksága kibervédelmi szemlélőjét.
A rendezvényen Székesfehérvár Önkormányzatát Brájer Éva alpolgármester képviselte, jelen volt továbbá Petrin László, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője és Balsay István, Székesfehérvár díszpolgára is.Az ünnepséget a Honvéd Művészegyüttes zárta a Honvéd Férfikar előadásával és az alkalomhoz illő prózai művek bemutatásával.