Hátul és elöl is "lehozták" nullára a DVTK elleni meccset a fehérváriak

 

Verőfényes, kellemes időben, de majdnem kellemetlenül indult a meccs: a 3. percben Bacsa lövését kellett védenie Bozsovicsnak. Mintha már a genki taktikát gyakorolta volna, eléggé óvatosan játszott a Vidi az első percekben, aztán persze érvényesült, hogy ez mégis egy hazai bajnoki. Jobb szélen vezetett támadásokkal sikerült a vendégek mögé kerülni párszor, helyzet azonban Tisza előtt adódott, Vinícius hibája után. Aztán a 19. percben Renato Neto földre fejelt labdájánál hatalmasat védett Ribánszki, a szögletből pedig Sándor szintén fejjel veszélyeztetett. Kár, hogy ezt követően szinte semmi nem történt az első félidőben...

Hét percig a másodikban sem, ekkor Nikolics ugrott volna ki, ha eléri a labdát a kapus előtt, de az Ribárszkié lett. Két perc múlva Gyurcsó lövését is védte a rövid saroknál, ekkor végre volt némi pörgés. De aztán megint eltelt húsz perc úgy, hogy a legérdekesebb fehérvári megmozdulás a Stopira-Torghelle csere volt. Átszervezett tehát Paulo Sousa, és mindenki Sanyija majdnem gólt is lőtt, de nem tudta bekotorni a kapusról kicsorgó labdát... A Genk megfigyelői elől az igazi támadó potenciál rejtve maradt fehérvári részről, azt pedig, hogy a védelem képes lehozni gól nélkül egy meccset, eddig is tudhatták a Vidi Európa-liga meccseit figyelemmel kisérők. A bajnokságban persze hiányozni fognak az újabb elhullajtott pontok.