Két iránymódosítás és nyugodt, tiszta, indigókék éjszaka után már nagyon közel jár a Horn fokhoz Fa Nándor a Spirit of Hungary fedélzetén. A routing szerint január 4-én délelőtt érkezik a Horn fokhoz, amit nagyon szeretne elérni napvilágnál. "Már csak annyi vörösborom maradt, hogy a Horn Foknál tudjak egy utolsó, búcsúteát csinálni, és azzal báj-báj-t inteni visszafelé a hideg világnak." - írja január 3-i hajónaplójában Fa Nándor.
"Vannak éjszakák, amikor igazán az orromig sem látok, ilyenkor az egyetlen barátom a fejlámpa, de vannak éjszakák, és a következők egyre inkább ilyenek lesznek, ahogy növekszik a hold, amikor olyan sok fény van, hogy csak a konkrét részletekhez kell lámpa. Itt a hajón, olyan 24 órás üzem van, amiben semmi különbség nincs az éjszaka, vagy a nappal között. Mindent ugyanúgy csinálok éjszaka is, de hogy őszinte legyek, csak nagyon szükséges esetekben húzok nagy, bő szeles vitorlát föl éjszaka. Akkor ugyanis nehezen látom, még lámpával is, az árboc tetejét, hogy rendben megy-e föl a vitorla a zárig. Egyszer már szakítottam el vitorlát úgy, hogy nem érzékeltem, hogy elakad, csörlővel meg nem jön át a kézbe, csak, ha már késő." -
írja hajónaplójában Fa Nándor.
"Egy idő után annyira megszokja az ember ezt az állandó ügyeletet, hogy összefolyik az idő, nappal és éjszaka. Jobban szeretek és tudok aludni sötétben, de megy ez nekem elhatározásból is. Napsütésben, fényes nappal lehajtom a fejem, hogy most alszom kicsit, és elalszom. Ennek ellentételeként éjszakai sem zavar semmilyen teendő, bármit megcsinálok, főleg, amióta föltalálták a fejlámpát. Olyan természetesnek tűnik ma, hogy van, pedig én jól emlékszem, mikor még zseblámpával a számban szereltem az éjszakában, amíg be nem görcsöltek a rágóizmaim.." - írta a fehérvári hajós január 3-án a
Spirit of Hungary fedélzetéről.
A székesfehérvári vitorlázó legfrissebb naplóbejegyzésében egy kisfiú érdekes üzenetére is kitért a sötétséggel kapcsolatban. „Engem kisgyermek koromban sem zavart a sötétség, úgy voltam vele, mint Vuk, a kis róka, hogy a sötétség a barátunk, nem bánt, hanem elrejt. Ma is így vagyok ezzel, nincs jelentősége, lényeg az, hogy lássam, amit kell. Hetedikes voltam, 13 éves, mikor egy este moziból bandukoltam egyedül haza. Sötét külváros, csak minden harmadik villanyoszlopon pislákolt némi fény. Otthon a kapukulcsért be kellett nyúlni a kapu sarka fölött és ott lógott egy kampón. Benyúltam, és megfogták belülről a kezem. Pár másodpercig gondolkodtam, majd beszóltam: engedd el a kezem. Belül röhögés, Pisti bátyán valamivel előttem ért haza, és látta, hogy jövök, gondolta megtréfál. Akkor jöttem rá, hogy nem vagyok félős, bár ezt valamilyen szinten addig is tudtam. Akkor már évek óta birkóztam és az adott egy egészséges önbizalmat.”
Fa Nándor a verseny 58. napján a
Spirit of Hungary fedélzetén a top 10-ben hajózott a 8. helyen, a versenytáv több mint 66%-át megtéve, egyéni távolsági rekordja 432 tengeri mérföld volt, ami 800 km-t jelent. Az élen a helyzet változatlan, Alex Thomson üldözi Armel Le Cléas'h-t.