A hazai magabiztos siker után előnyből várhatta az elődöntő negyedik, paksi meccsét az Alba Fehérvár. Sokáig úgy tűnt, lesz ötödik találkozó is, de a harmadik negyedben mínusz tizenháromról felállt, és remekül hajrázott az Alba. Tartalékosan elért győzelme azt jelenti, hogy három év után ismét bajnoki döntőt játszik a csapat!
Fehérváron kiütötte ellenfelét, de a paksi csarnokban nem mehetett biztosra az Alba, amely két "meccslabdához" jutott a párharcban, így nyugodtabban várhatta a meccset a házigazdánál. De a Paks sem tűnt idegesnek, öt ponttal nyitott. Az első fehérvári kosár a harmadik percben született, és aggasztó volt, hogy a hazaiak könnyen játszották át az Alba zónáját. Ráadásul leszedtek egy támadásból négy (!) támadólepattanót, tehát mentálisan is jobban pörögtek. Lehet, fedobta őket, hogy a meccs előtt jelentették be, anyagilag egyenesbe hozzák a szezon végére az egyesületet... A rossz fehérvári dobások persze nem ezen múltak, és 17-9-nél Dzunics Braniszlavnak időt kellett kérnie. Rosszul büntetőzött a Paks, de Kovács triplájánál így is majdnem tízzel vezetett a Kenny Cheryt pihentető Alba ellen, amely alig múlta felül a legutóbbi paksi meccs második negyedében elért tíz pontját.
Robinson triplájával meglett a közte tíz, a mieink csak erőlködtek. Lóránt két fault miatt ült a padon, és kintről sem volt veszélyes senki. Spurlock Tóth Péter labdájából húzott alley-oop zsákolása végre kosárlabdára emlékeztetett, egyben az első sikeres lerohanása volt a vendégcsapatnak. Időkérés jött rá válaszul, de a második negyed eleső felében a Paks sem tudott nagyon betalálni. Ráadásul Markovics két befutását is "megették" a hazaiak, akik már csak eggyel vezettek. Watkins ipari mennyiségben szedte a lepattanókat, ezzel minden értelemben a mezőny fölé nőtt a mérsékelt színvonalú meccsen. Hihetetlen mennyiségű támadólepattanót engedett át az Alba, a sorozatos új esélyekkel pedig jólélt Robinson, aki egy duplát és triplát is beemelt. A félidő hajrája így megint a Paksé volt, a Fehérvár kevesebb pontot dobott, mint kedden otthon az első negyedben.
A tét fordulás után is érződött a játékon, de míg az egyik oldalon Medve triplát dobott, a másikon a közelik sem mentek be. Supol, Wright és Chery sem volt teljes értékűen bevethető (utóbbi kettő egyáltalán nem lépett pályára), így szűkebb rotációval kellett dolgoznia Dzunicsnak, és sajnos a pályán lévők sem remekeltek. Amikor sikerült kivédekezni pár támadást, közelebb tudtak zárkózni Spurlockék, de ez nagy erőket emésztett fel. Pearson tizedik pontjánál három lett a korábban tizennégy pontos paksi előnyből, ekkor kért időt Schmidt Béla. Myles dudaszóra dobott hatalmas triplát, Tóth Péter pedig már az Albát juttatta előnyhöz! 16-1-et rohant a negyed hajrájában a vendégcsapat.
Ha a színvonal nem is, a küzdelem és az izgalmak ekkor már méltók voltak az elődöntőhöz. Myles szép tempójával és büntetőjével néggyel ment az Alba, amely ekkor odafigyelt a lepattanókra is. Robinson lendítette át a holtponton a hazaiakat, és Dunn betörését követően Dzunicsnak kellett időt kérnie. Kihagyott büntetők is borzolták az idegeket, Pearson pedig kipontozódott, három és fél perccel a vége előtt. Spurlock hármasára Robinson válaszolt, majd jött Markovics újabb befutása, és az utolsó percre hárompontos előnnyel fordult a Fehérvár. Lóránt küzdötte magát ziccerig, időt kért a Paks. Hiába, Kovács rontott, így Spurlock "bezsákolta a meccset" a második félidőben óriásit harcoló, és összesítésben 3-1-gyel döntőbe jutó Albának! 2013 után játszhat ismét döntőt a fehérvári kosárcsapat, hogy kivel, még nem tudni, mert a másik ágon a Körmend egyenlített a Szolnok ellen.
Atomerőmű SE - TLI-Alba Fehérvár 64-69 (20-13, 19-16, 9-20, 15-20)
Alba: Simon 6/3, Myles 13/3, Spurlock 17/6, Pearson 12, Lóránt 9. Csere: Tóth P. 2, Csorvási 4, Markovics 6, Supola.