Feliratos szerda - hallássérülteknek vetít filmeket a Barátság mozi

Magyarország lakosságának tíz százaléka, közel egymillió ember küszködik valamilyen mértékű hallásproblémával.

60 ezer a siketek, és mintegy 300 ezer a súlyos fokban nagyothallók száma. És bár a hazai mozik többsége – köztük a Barátság is – elég sok feliratos filmet vetít, épp a magyar filmek nem érhetőek el a fogyatékkal élők számára, hiszen ezekhez alapesetben nem készül magyar felirat.

A Barátság moziban november 7-én induló, havi rendszerességgel tervezett vetítéssorozata most ilyen magyar filmeket mutat be.

Az első alkalommal Till Attila Tiszta szívvel című akció-vígjátékát és Herendi Gábor Kincsem című történelmi kalandfilmjét vetíti magyar felirattal a város mozija. Mindkét film nagyon népszerű a közönség körében: az első egy kerekesszékes bandáról szól, ahol két mozgássérült fiatal közeli barátságot köt egy vagány kerekesszékes bérgyilkossal és a maffia szolgálatába állnak, a másik film főszereplője pedig az a csodaló, „aki” az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő vészterhes időszakban a nemzeti egységet szimbolizáló ikonikus (ló)alak volt. Az előadásokra nemcsak a siket és nagyothalló filmrajongókat, hanem halló érdeklődőket és a magyarul tanuló külföldi nézőket is szeretettel várják.

Az első feliratos szerda időzítése nem véletlen: két nappal előzi meg november 9-ét, a Magyar Jelnyelv Napját.

A jeles nap a magyar jelnyelv fontosságát, szerepét hivatott hangsúlyozni, hiszen a jelnyelv egy magyar nyelvi kisebbség elsődleges nyelve, használatának korlátlan biztosítása elősegíti, hogy e kisebbség tagjai a társadalom egyenrangú, egyenjogú tagjai legyenek. A jelnyelv mellett az írás a hallássérültek másik alapvető kommunikációs formája, ezért fontos, hogy a filmalkotások ebben a formában is eléjük kerülhessenek.