Gyümölcsből az ajánlott mennyiség negyede fogy

  A Nemzeti Iskolagyümölcs-programról szakmai konferenciáján a szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy nem csak a gyerekek étrendjébe kell több zöldséget és gyümölcsöt beépíteni. Vitamintablettákkal nem lehet ugyanazt a hatást elérni, mint amit ezek az élelmiszerek kifejtenek, az influenza-időszakban pedig még nagyobb szükségünk van a támogatásra.

  A különböző statisztikák mást és mást mondanak arról, mennyi gyümölcsöt fogyaszt a magyar. Az iskolagyümölcs-konferencia egy 2009-es WHO-adatra hivatkozik, mely szerint az ajánlott napi 400 gramm zöldség és gyümölcs helyett világszinten 300 grammot, Európában 136 grammot, hazánkban pedig ennél is kevesebbet, 100 grammot eszünk. A KSH 2010-es adatokkal szolgál, ezek szerint 230 gramm az átlagfogyasztás hazánkban.

 

 Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2009-es országos felmérése szerint pedig ugyan az országos átlag megfelel az ajánlásnak, de körülbelül a lakosság fele 400 grammnál kevesebb zöldséget-gyümölcsöt fogyaszt. Egy tűnik biztosnak: többre van szükségünk annál, amennyit megeszünk.

 

 Az OÉTI főigazgató főorvosa, Martos Éva több okot is felsorol erre. – A zöldség és a gyümölcs segít különböző betegségek megelőzésében: évente 2,7 millió halálesetet lehetne megelőzni a Földön, ha mindenki elegendő mennyiséget fogyasztana ezekből. Vitathatatlan a szerepük a túlsúly és az elhízás megelőzésében is, valamint egyes daganatos és szív- és érrendszeri betegségek előfordulását is csökkentik. Nagyon sokféle biológiailag aktív anyag található bennük, ezek kedvező hatást gyakorolnak, és minél többet eszünk belőlük, az annál jobb a szervezetünknek – sorolja.

 

 

 2,8 milliárd forintból működik jelenleg a Nemzeti Iskolagyümölcs-program, ennek egy része uniós hozzájárulás, 1,2 milliárdot a magyar állam áll. Az iskolagyümölcs-programban hazánkban jelenleg 2030 iskolában 538 ezer 1–6. évfolyamos diák kap hetente legalább kétszer zöldséget, gyümölcsöt vagy gyümölcslevet, de van olyan intézmény, ahol ez heti négy alkalmat jelent.

 

 A program nemcsak ingyenes almaosztást – főként, mivel mára szinte minden szállítható gyümölcsöt és zöldséget elvisznek az iskolákba –, hanem edukációs komponenst is tartalmaz, ismeretterjesztéssel, vetélkedőkkel alakítja ki a zöldség-gyümölcs fogyasztás szokását a gyerekekben.

 

 Minderre azért is szükség van, mert, ahogyan Martos Éva rámutatott, riasztó mértéket kezd ölteni az EU-ban a túlsúlyos és az elhízott gyermekek száma. Uniós átlagban a gyerekek egyharmada érintett, a hazai helyzet csak egy fokkal jobb. Egy 2010-es WHO-felmérés szerint a lányok negyede, a fiúk ötöde túlsúlyos vagy elhízott Magyarországon.

 

 Uniós szinten már cselekvési terv is született az elhízás leküzdésére, melynek célkitűzése, hogy az oktatási intézményekben is biztosított legyen az egészséges táplálkozás.

 

 Ennek egy része lehet ez a program, ugyanakkor a menzákat és a büféket sem szabad elfelejteni. Az utóbbiak választékának egészségesebbé tételére 2005-ben készült OÉTI-ajánlás, melyet ugyanakkor nem kötelező betartani. Az OÉTI tavaly készített felmérést a közétkeztetés, ezen belül a büfék minőségéről, kínálatáról, ennek eredményeit néhány héten belül nyilvánosságra hozzák. Néhány megállapítást azért megosztott velünk a főigazgató.

 

 A büféajánlásnak vannak követői, olyan élelmiszerek is megjelentek, amelyek korábban nem voltak a kínálatban: gyümölcs, tejtermék, teljes kiőrlésű pékáruból készült szendvicsek. Megmaradtak ugyanakkor az egészségtelen élelmiszerek is – mondja.

 

 A csipszadó hatálya alá eső termékeket azonban – köztük az energiaitalokat – egy rendelettel sikerült száműzni a büfékből.

 

 A felnőttek gyümölcsfogyasztási szokásainak átalakítására már csak azért is szükség van, mert – Martos Éva szerint – vitamintabletták helyett egészséges táplálkozásra kellene átállnunk, melyben a szülők példamutató szerepe is komoly. Napi öt étkezéssel, melyek mindegyikéhez jár zöldség vagy gyümölcs, könnyen megvan akár több is, mint 400 gramm.