Miként lehet egy arcról, egy tárgyról olyan képet készíteni, amely „megszólalásig” megegyezik az eredetivel és amit bármilyen szögből nézve három dimenzióban látjuk az azon szereplő tárgyat?
Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik ellátogatnak az Alba Innovár Kossuth utcai épületében (az Íródeák bolt helyén) január közepén megnyílt, Gábor Dénes fizikus munkásságát bemutató, Múltidéző hologram című kiállításra.
Már a belépéskor kiderül, hogy nem egy szokásos tárlatról van szó, hiszen a betérő kezébe azonnal zseblámpát nyomnak. Nincs is más dolgunk, mint rávilágítani a kiállított „képkeretekre”, amelyek mind egy-egy különleges hologramot rejtenek: láthatjuk például a Szent Koronát a maga háromdimenziós valójában, de feltűnik a párizsi Eiffel-torony, valamint szép női arcok és csodálatos levél-lenyomatok is.
A debreceni Agóra Tudományos Élményközpont és a Budapesten született Gábor Dénes emlékét ápoló Novofer Alapítvány által életre hívott tárlaton a fizikus munkásságával is megismerkedhetünk. A zseniális tudós valójában az elektronmikroszkóp kifejlesztése érdekében „törte a fejét” egy újfajta képrögzítő eljáráson, amikor 1947-ben, egy teniszmeccs nézése közben ugrott be a megoldás: ha már nem tudnak kiváló minőségű képet csinálni, akkor készíteni kell egy „rossz elektronképet”, ami viszont tartalmazza a teljes információt, és amit aztán optikai eszközökkel korrigálni lehet. Tulajdonképpen ez a holográfia: a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A hologramon az intenzitás mellett a hullám fázisát is sikerül rögzíteni, így lehetségessé válik a teljes információ felvétele és tárolása. (Innen ered a holográfia elnevezés is: görögül a „holosz” teljest, a „grapho” pedig írást jelent.) A hologramon a tárgy képe végtelen sok perspektívából rögzül, így, ha a megfigyelő mozog, mindig más és más perspektívát lát, ezért lehetséges, hogy az egyik irányból takart vagy nem látható részlet egy másik irányból már láthatóvá válik.
A holográfia egyébként a mesterséges intelligencia korában sem „lefutott”, idejétmúlt lehetőség, fejlődését ma leginkább az orvosi, sebészeti és az autóipari felhasználások hajtják. De egy magyar fejlesztőcég például elkészített egy telepresence, vagyis távjelenlét rendszert is, ami új korszakot nyithat a videókonferenciák történetében.
Az Alba Innovárban február 28-ig látható kiállításon az Alba Innovár projektnapjaira érkező osztályok különleges tárlatvezetést kapnak, de bárki megnézheti a kiállítást, ehhez azonban be kell jelentkezni az élményközpont honlapján található elérhetőségeken, Bekker-Nagy Zsuzsánál és Füki Gyulánál.
