Fotókon, képeslapokon, terveken elevenedik meg Fehérvár XX. századi története

Székesfehérváron hatalmas változások történtek 20. századi történelme során. Míg a millennium idején közepesen fejlett vidéki városként tartották számon, a II. világháború korszakára modern nagyvárossá vált a kitűnő polgármesteri stratégiáknak és az ennek nyomán városunkba települt ipari üzemeknek köszönhetően. A világháborút követően fejlesztését tudatosan, a politikai akaratnak megfelelően visszafogták. Földrajzi fekvése, logisztikai helyzete, valamint kiépült infrastruktúrája miatt azonban az 1950-es évek végétől ismét megindult fejlesztése: az ország egyik legfontosabb településévé, a szocialista ipar egyik fellegvárává alakult.

A tárlat a dualizmus korszakától 1988-ig követi végig a város történetét, a közönség elé tárva fejlesztésének koncepcióit, a fejlődésben legnagyobb szerepet vállaló személyek munkásságának mozzanatait. Bemutatják, hogy a város nagy ünnepeihez – millennium 1896-ban, Szent Imre év 1930-ban, Szent István év 1938-ban, az ezeréves város ünnepei 1972-ben, és az 1988-as, ismét Szent Istvánhoz kapcsolódó fontos rendezvényekhez – kapcsolódóan milyen tervek születtek, milyen átalakulások és események jellemezték az egyes országos érdeklődésre méltó ünnepeket. A bemutatás középpontjába a városkép átalakulását helyezték. Fotók, képeslapok, térképek, tervek, a főszereplőkhöz és az ünnepekhez kapcsolódó relikviák jellemzik a különböző korszakokat. Látható például Csitáry polgármester írógépe és sétabotja is. A kiállítás kurátorai Dr. Demeter Zsófia és Bányai Balázs.Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója a kiállítás megnyitóján kiemelte, hogy Székesfehérvár ezer éves történelme mindig is bővelkedett fontos korszakokban. „Kezdődött ez a hosszú történet a X. században, legkésőbb Géza nagyfejedelem idejében már fejedelmi központ volt Székesfehérvár, Szent István alatt pedig a Magyar Királyság fővárosa lett. Ezt a kiemelkedő, európai és világhírű szerepét az Árpád-kor végéig megőrizte. Az Anjou kortól kerül át ez a központi szerep Buda városához és marad egészen a török kor végéig. Székesfehérvár szerepében változás történik, az Anjou kortól kezdve Fehérvár már csak szakrális központja volt Magyarországnak, ellenben a gazdasági vezető szerepét, mint egyik legfontosabb város megtartotta. A török kor után a város visszaesett, majd eljött az az időszak amikor újra emelkedni kezdett a város csillaga: erről az időszakról szól ez a kiállítás.” – mondta el Kulcsár Mihály. Cser-Palkovics András polgármester a tárlatnyitón elmondta, hogy több mint 185 ezer látogatónál tart a Szent István Király Múzeum 2017-ben. „185 ezer látogató a vidéki múzeumok életében meghatározó, óriási szám, ami azt mutatja, hogy sok ember munkája kellett ahhoz, hogy eljusson idáig az intézmény. Ebből következik, hogy sokféle kiállítás is megjelent idén a múzeum életében. Ez a mostani, egy különösen fontos kiállítás: a város története szempontjából rendkívül fontos időszakot ölel fel. Amit mi, ebben a városban ma szeretünk, tisztelünk, amit szeretnénk legjobb tudásunk szerint megőrizni és tovább vinni, az ehhez a korszakhoz nagymértékben kötődik.” – fogalmazott Székesfehérvár polgármester, aki azt kívánta, hogy a kiállítás járuljon hozzá a következő hónapokban is a múzeum látogatottságának növekedéséhez. „Fontos lenne, hogy minél többen lássák ezt a tárlatot annak érdekében, hogy tudjuk, érezzük, milyen városban élünk, hogy miért különleges felelősség ennek a városnak a polgárának lenni és ez felelősség milyen kötelezettségekkel is jár.” – tette hozzá. A polgármester köszönetet mondott azoknak a gyűjtőknek is, akik a múzeum számára felajánlották tárgyaikat.Vizi László Tamás történész elmondta, hogy a kiállítás az 1896-tól 1988-ig terjedő, közel 100 esztendő városképi alakulását mutatja be, azaz valójában a XX. század utolsó harmadáig tekinti át Székesfehérvár építészeti fejlődését. Kiemelte, hogy a városkép alakulása az a vezérfonal amelyre a kurátorok felfűzték ezt a rendkívül gazdag tárlatot. „Ennek alakulása ebben a száz esztendőben nem nélkülözte azokat a történelmi traumákat, amelyen az országnak és a városnak is végig kellett mennie. Ennek lenyomatait őrzi az adott korszakok városképe is, hiszen csak a XX. században hét rendszerváltás történt az országban.” – tette hozzá. Vizi László Tamás kiemelte, hogy Székesfehérvár 1988-ban visszakapta a nemzeti gondolat újjászületését, ami rendkívül felemelő érzés volt és egyfajta visszakanyarodást is jelentett a dicső múlthoz. 

A kiállítás megnyitóján részt vett Székesfehérvár alpolgármestere, Róth Péter és a város korábbi polgármestere, Balsay István is. A tárlat december 23-ig díjtalanul látogatható hétfőtől vasárnapig 10-től 18 óráig.