Forever Young – Gyulafehérváron kezdődött Székesfehérvár testvérvárosokkal közös projektje

A gyulafehérvári erődben indult Székesfehérvár közvetlen Európai Uniós finanszírozású projektjének első személyes találkozója.

A résztvevő testvérvárosok képviselői megismerhették a 13 év alatt, több mint 70 millió eurós támogatással felújított és új funkciókkal megtöltött épületegyüttest. Majd a projektiroda munkatársai beszéltek a mobilitáshoz kapcsolódó, energiahatékonyságot növelő uniós támogatású fejlesztéseikről, mint például a 2016-ban indított "Smart City" projekt, aminek keretében az okos parkolási rendszertől a virtuális idegenvezetésen keresztül az elégedettségmérő applikációig mintegy 100 ötletet valósítottak meg a magánszektor több mint 40 vállalatának bevonásával. Elhangzott, hogy a 2007 és 2023 közötti időszakban több mint 300 millió euró vissza nem térítendő európai uniós forrást használt fel a város, ami Gyulafehérvár saját büdzséjének tizenötszöröse.

A szociális és kulturális szektorban dolgozó, illetve projektmenedzsmenttel foglalkozó szakemberekből álló székesfehérvári delegációt Lehrner Zsolt alpolgármester vezette, aki Gabriel Pleșa, gyulafehérvári polgármesterrel megállapodást írt alá az Európai Uniós projektekben való szakmai együttműködés folytatásáról.

A házigazdák helyi középiskolásokat is bevontak a programba, akik a keddi napon a testvérvárosok küldöttségeivel együtt vehettek részt a pénzügyi tudatosság fontosságát hangsúlyozó előadáson, valamint a helyi Skepsis színtársulat tagjainak a vezetésével koncentráció- és figyelemfejlesztő szerepjátékon.

A program második felében a vendégek – Kranj, Opole, Székesfehérvár és Zadar – képviselői osztották meg egymással tapasztalataikat, jógyakorlataikat.

Az uniós források felhasználásának általános gyakorlatán túl főként a fiatalokat célzó projekteket ismerhettek meg a résztvevők. A szlovéniai Kranj több éve futó programjának középpontjában az iskolák állnak, olyan megoldásokon dolgoznak együtt helyi oktatási intézményekkel, amik hozzásegíthetik a diákokat a sikeres, független karrierhez szükséges 21. századi képességek és tudás megszerzéséhez.

A horvátországi Zadarból érkezett szakértők az egyetemhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket – új kollégium, tantermek, étterem – kialakítását mutatták be, illetve területrehabilitációs projektként azt, hogyan alakítottak át ifjúsági központtá volt katonai épületeket és hoztak létre ezzel új közösségi tereket, amiket szintén uniós forrásból programokkal is igyekeznek megtölteni.

A lengyelországi Opole küldöttei nem infrastrukturális fejlesztéseket, hanem könyvtáruk újradefiniálást mutatták be, hogyan alakítják az intézményt 21. századi, fiatalok számára is vonzó hellyé programokkal, szemléletváltással, kommunikációs változtatásokkal.

Székesfehérvár is bemutatta projektjeinek egy szeletét, köztük kiemelt helyen a Modern Városok Program keretében zajló oktatási intézményfejlesztést és a Fehérvár Tüdeje programban megvalósuló zöldberuházásokat. A program személyes találkozóval legközelebb Zadarban folytatódik 2025 februárjában.