A kettes számú választókörzet, hivatalos nevén Városközpont-Észak, három egymáshoz meglehetősen lazán kapcsolódó területet foglal magában: a Mancz János utcától a Kígyó utcáig tartó lakótelepet, az Ybl Miklós utca környékét valamint a Liget sort, Szedreskert egy részét.
A 2-es számú választókörzetben a Belváros még a legtávolabbi részektől is kényelmes sétatávolságra van, ennek minden előnyével és hátrányával együtt.
Kovács Béla Sándort ebben az önkormányzati ciklusban választották meg a kettes körzet képviselőjének: „Az elődöm, Gyóni igazgató úr a kora miatt nem indult újra, és engem ért az a megtiszteltetés, hogy 2014-ben átvehettem tőle a körzetet, egy olyan időszakban, amikor az egész város fejlődik. Csak egy példa: az idei nagyjából hatvanmilliárd forintos költségvetésből valamivel több mint harmincmilliárdot fordítunk fejlesztésre. Ez két dolgot jelent: egyrészt a város gazdasága erős, ezért futja a beruházásokra, másrészt a nagy felújítások terén húsz-harminc éves adósságaink vannak.” – mondta a képviselő, aki a körzetében sokat közlekedik gyalog. Látja, milyen fejlesztésekre van szükség, és szívesen meghallgatja az itt élők fejlesztési javaslatait.
Szépülő parkok
A városrész egyik legnagyobb beruházása a Liget sor rehabilitációja volt.
A beruházások közül talán a legszembetűnőbbek az út- és parkfelújítások. Ebben a választókerületben ezek közül az egyik leglátványosabb a Liget sor felújítása volt, már csak azért is, mert kapcsolódott hozzá a Csónakázó-tó rehabilitációja is: „A partmenti sétány megújulásával és a mederkotrással élővé tettük a tavat, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a víz visszaengedése után néhány nappal ismét megjelentek a vízimadarak.”
A múlt évben lett kész a Jávor Ottó tér, mely rímel a Várkörút túloldalán lévő Országzászló térre, és szervesen kapcsolódik a Zichy-ligethez.
„Az őszi átadás után kaptunk néhány kritikát, hogy sok a burkolt felület és kevés a zöld. Valóban, a tél felé közeledve a cserjék nem sokat mutattak magukból, pedig a virágágyásokon, fűfelületeken túl több száz bokrot ültettek el. Ezek az évek során sövénnyé nőnek, és sokkal markánsabb lesz a megjelenésük.” A képviselő hozzátette, hogy a Zichy liget felújítása még várat magára. Szerencsére az itt lévő növények jó állapotban vannak: „A Modern Városok Programjának része a Zichy liget és a belváros összekapcsolása. Még nem tudni pontosan, ez milyen formában valósul meg, mert a parkot és a Fő utcát egy forgalmas út választja el egymástól. Az biztos: ezt a problémát úgy kell megoldani, hogy a közlekedésben se okozzon komolyabb fennakadást!”
Még tavaly elkezdődött a III. Béla király tér felújítása is, melynek megszépítését az ott élők kérték.
Hivatalosan ugyan tér, de gyakorlatilag egy park. Körben az utat és a járdát felújították, ráadásul több parkolóhelyet is kialakítottak: „A középső rész megszépítése korábban elkezdődött, de az időjárás miatt a munkát csak most lehetett befejezni. Az új virágágyásokon túl a szökőkút is működni fog. A két szobor az alkotó elképzelése szerint vízmedencében állt volna. Ezt az állapotot akartuk visszaállítani, de sajnos a szobrok belsejében lévő csőrendszert már nem lehetett megmenteni, ezért nem belőlük, hanem a medence oldalából folyik majd a víz.”
Húsz-harminc éves tartozásokat kell pótolni
Az idei évben a körzetben folytatódnak az út- és járdafelújítások. Ezek közül a legnagyobb a Csitáry G. Emil utca rekonstrukciója lesz. A már eleve rossz állapotban lévő útnak nem tett jót, hogy a Berényi út és a Szekfű Gyula utca felújítása alatt egyfajta terelőútként is szolgált, ezért a munkálatok már az év első felében elkezdődnek: „A Szedreskerti lakónegyedben tavaly elkezdtük a járdákat felújítani, ezeket idén folytatjuk, hogy ezzel is megkönnyítsük az ott élők mindennapjait. Az Ybl-lakótelepen pedig a játszótér szépül meg. Kicseréljük a játékokat, az elöregedett védőburkolatot, a környező parkban növényeket ültetünk, és amennyire lehet, megnöveljük a gyepfelületet is.”
A Fórum téri "Bermuda-háromszögben" könnyen el lehet veszni.
Kovács Béla Sándor szerint a fejlesztéseknek csak az elhatározás és az építőipari kapacitás szab határt: „Most az okozza a nehézséget, hogy vagy nincs, aki megcsinálja a kivitelezést, vagy olyan drágán, hogy az már nem éri meg. Egy jól prosperáló városnak sem szabad szórnia a pénzt!”
Sikeres harc a kukaturizmus ellen
Hogy teljes képet kapjunk, milyen egy élettel teli belváros szomszédságában élni, megkérdeztük a lakókat is. Kucserák Ferencné, az egykori katona hat éve lakik a Manczon. Közös képviselőként több lépcsőházat „visz”, és a hetedik emeletről mondhatni rálát a problémákra és a lehetőségekre: „Én mindent megteszek, hogy kint és bent is rend legyen. Ha arra van szükség, akkor kérem a képviselő úr segítségét. Vele az első közös projektünk a ház előtti tönkrement, negyvenéves kővázák kicserélése volt. Aztán következett a kukaturizmus felszámolása! A környékbeli szemeteseket rendszeresen feltúrták, kidöntötték, hogy kik, nem tudom. Állandóan a nejlonzacskókat, kartondobozokat hordta a szél! A lakókkal, a képviselő úrral és a Városgondnoksággal közösen építtettünk a szemeteseknek ketreceket. Azóta megszűnt a probléma. És akkor még nem beszéltünk a faültetésekről, az akadálymentesítésről vagy a parkolóhelyek felfestéséről!” A következő projekt a Manczon lévő játszótér játékainak bővítése és a bejárat előtti sárga csík felfestése lesz, mert hiába van kint a harmincas tábla, sok autós nem tartja be, és nem figyel a járdáról lelépő vagy krosszmotorosként leugrató kisgyerekekre. Gertrúd örül neki, hogy a lépcsőházakból nemcsak a kutyák bukkannak elő, hanem a babakocsik is. „Az itt élők a régi nyugalmukat keresik. Jó példa erre, hogy több mint száz aláírás gyűlt össze tavaly a sarki lottózó alternatív kerthelyiségeként üzemelő padokon éjjel-nappal közösségi életet élő csapatokkal szemben. Ők nemcsak hangosak, hanem rengeteg szemetet hagynak maguk után. Úgy néz ki, ez a helyzet a közeljövőben rendeződni fog!”
Hétvégén nehezebb parkolni
A Jávor Ottó tér szélén beszélgettünk Juhász Tamással és Anett-tel, akik már több éve laknak itt. „Az elmúlt években pozitív irányba változott a környék. A Vár körút és a Jávor Ottó tér nagyon szép lett, aminek örülök. De a parkolás az borzalmas!” – emelte ki Tamás. – „A hétvégék a legrosszabbak! Nem tudunk megállni sehol! Reggeltől estig nincs egy szabad hely. Ilyenkor nemcsak a lakók parkolnak itt, hanem azok is, akik csak korzóznak egyet a Fő utcán.” – tette hozzá Anett. A pár a közbiztonsággal meg van elégedve. Néha a parkban szoktak a fiatalok hangoskodni, de ez őket nem különösebben zavarja.
"Biztonságban érzem magam!"
Szabó Csilla elmondta, hogy két éve költözött a Liget sorra. Szeret itt lakni, mert a közelben van óvoda, iskola, uszoda, bolt, számos programlehetőség, és a liget is rendezett. „Nagyon sokat változott a környék. Megújultak az utak. Nem látni annyi a szemetet az utcán. Az is jó, hogy teljesen biztonságban érzem magam még hajnali kettőkor is, amikor jövök haza a munkából.”
Több zöld van itt, mint a Hortobágyon!
Geleiné Medjaszai Mónika néhány éve költözött az Ybl-lakótelepre az Alföldről, és teljesen elvarázsolta a város: „Szuper hely Fehérvár! Teljesen beleszerettem! Itt azonnal találtam munkát, amiért rendes fizetést kapok. A környékkel is meg vagyok elégedve. A parkok csodaszépek. Szerintem több zöld van itt, mint nálunk, a Hortobágyon!”
Vásártér, éjszakai negyed és mocsár
A fehérvári történelmi külvárosok a török hódoltság után nem települtek újra. Demeter Zsófia történész elmondta, hogy az üres területen egy óriási vásártér jött létre, amely a Zichy liget nyugati oldalától egészen a Haleszig tartott. A terület a tizenkilenc század második felétől fokozatosan épült be. A Budai kapu és a régi Budai út (ma Berényi út) volt a viszonyítási pont. Először, az 1860-as években a Zichy ligeti előkelő házsor készült el a régi kálváriasor helyén. Ezután következtek a katonai épületek, majd a huszadik század fordulóján a törvényház és a harmincas években a rendőrség.
1930. és 1932. között épült meg a Sándy Gyula által tervezett evangélikus templom, majd a negyvenes években a vitézi székház. A mögötte lévő városrész (a mai Mancz János, Ősz és Kígyó utca környéke) ekkor már sűrűn beépített résznek számított, mely híres volt pezsgő éjszakai életéről. Körülhatárolhatósága és belvárosközeli elhelyezkedése miatt a második világháború alatt itt jelölték ki a zsidó gettót. A jellemzően nagy udvarral rendelkező házak állapota az ötvenes években meglehetősen leromlott, de csak a Velinszky-lakótelep felhúzásakor bontották el őket. A szocializmusban eredetileg erre a részre tizennyolc emeletes paneleket is terveztek, végül tízemeletesek épültek helyettük.
Az Ybl Miklós-lakóteleppel kapcsolatban Demeter Zsófia megjegyezte: ez volt az első olyan építkezés a városban, ahol már meglévő házakat – köztük az Ybl családét is – bontottak el. Az újonnan átadott lakásokat a korszakban akkor még újdonságnak számító távfűtéssel, nem pedig cserépkályhával fűtötték.
A Csónakázó-tó és környéke a stranddal együtt meghatározó része volt Fehérvárnak. A történész elmondta, hogy Csitáry G. Emil polgármestersége idején a területen termálvizet kerestek, amikor véletlenül ráakadtak a savanyúvízforrásra, amit azóta közkútként használnak a fehérváriak. A mai Rózsaliget akkoriban meglehetősen vizes-mocsaras résznek számított. Csitáry polgármester rendezni akarta a területet, ezért kitalálta, hogy azok a gazdák, akiknek a várossal szemben adóhátraléka volt, ha hoznak egy szekér földet a sárga földes dűlőből (a mai Videoton területén lévő gödörből), azzal ledolgozhatják tartozásukat. Így alakult ki a liget.
Író az elsőről
Sobor Antal író, festőművész és középiskolai tanár hosszú éveken keresztül lakott a Mancz János utca 4/C. első emeletén. Életművének jelentős része is itt született. A lépcsőházban csendes, szerény embernek ismerték, aki szomszédait mindig szívesen megkínálta a hétvégi telkéről hozott friss gyümölcsökkel.
