Szerte a városban találkozhatunk sövényeket, bokrokat metsző munkásokkal. A Városgondnokság minden év tavaszán a vegetációs időszak kezdete előtt végezteti el a kezelésében álló zöldfelületek metszését. A területek 75%-ban fenntartó, 25%-ban ifjító metszések jellemzik a Városgondnokság munkáját.
Gyakran megrémülünk az erőteljes visszametszésektől, barbárságnak, helytelen szakmai döntésnek tartják az ifjító metszéseket. Ezt a tévhitet szeretnénk eloszlatni, és ismertetni a cserjék fenntartásának módjait, melyek nélkül a város zöldfelületei fokozatosan elburjánoznának.
A különféle lombhullató díszcserjék esetében, legfőképpen a virággal díszítő cserjéknél különösen fontos a szakszerű, kellő időben elvégzett metszés. E nélkül gyérebben virágoznak, lassul a növekedésük és a lombozatuk is kevésbé lesz látványos. Mindenképpen figyelni kell arra, hogy hogyan és mikor kerüljön sor a metszésre.
Az elöregedett és beteg növényi részek eltávolítása mellett különös figyelmet fordítunk a sövények egyöntetű képének kialakítására, a városképbe nem illő gyomfák eltávolítására és a körforgalmakban az elöregedett cserjék visszametszésére.
A városszerte nagy számban előforduló fagyal és mályvacserje sövények esetében az elsődleges cél az egységes magasság kialakítása, valamint a száraz, beteg részek eltávolítása.
Tűztövis sövényeknél, illetve cserjecsoportoknál ifjító metszést alkalmazunk, melynek célja, hogy az öreg részek kivágása, és 20-30 cm-es fiatalabb csonk meghagyása után az egész növény megújul.(pl. József A. utca, Fáy András ltp., Rádió ltp.)
Madárbirsek esetében az idén erőteljesebb visszametszéseket végez a Városgondnokság. A száraz és elöregedett hajtások eltávolítása mellett a járdára és az úttestre benyúló ágakat is eltávolítjuk. A Belváros, Almássy ltp., Fáy András ltp.,Rádió ltp, Feketehegy, Skála parkoló területén található a legtöbb madárbirs.
Az idei évben az örökzöld bangitákat (Viburnum sp.) fenntartó metszésben részesítettük. Az idősebb részek ritkításával, visszametszésével a bangiták fiatal hajtásokat hozva, gyorsabban bokrosodnak, és hosszabb életűek lesznek. (pl. Zichy liget)
Díszcserjék között korai és kései virágzású cserjéket különböztetünk meg. A késői virágzású díszcserjék metszését kora tavasszal végezzük, hogy elegendő idejük legyen a növényeknek új hajtásaik kinevelésére, és gazdag, tartós nyári virágzást eredményezhessen. Virágzásuk legkorábban júniustól várható, s gyakran a fagyokig is elhúzódik. Ilyen növények pl. az orbáncfű fajok (Hypericum sp.), a cserjés pimpó (Potantilla fruticosa), a szíriai mályvacserje (Hibiscus syriacus) a nyári tamariska (Tamarix gallica), valamint a gyöngyvesszők (Spiraea sp.). (pl. Királykút ltp., Széna tér, Kodolányi játszótér)
Metszésükre még a kihajtás előtt sort kell keríteni. A beteg, sérült és túlságosan öreg részeik kivágásán kívül viszonylag erős visszavágási igényük. Így sok új hajtás fejlődik, melyeken a későbbiek során a virágaik fejlődhetnek.
Kivételt képez néhány olyan faj, amelyek az erős metszést nem tűrik jól, s nehezen újulnak meg. Ilyen a boglárkacserje (Kerria japonica), és a fehér som (Cornus alba). Ezen fajoknál váltómetszést alkalmazunk. Metszésük során csupán az elöregedett részeik kerülnek kimetszésre tőből vagy egy tő közelben. (pl. Petőfi tér)
A félcserjéknek nevezett, későn virágzó cserjefélék is kivételek közé tartoznak, melyek vesszői ősszel még nem teljesen érnek be, emiatt télen többé-kevésbé visszafagy a földfeletti részük. Ilyen pl. a nyáriorgona (Buddleja davidii), a kínai kékszakáll (Caryopteris incana), a sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia) és a kerti hortenziák (Hydrangea macrophylla) fajtái is. Ezen cserjéknél koratavasszal erőteljes visszametszést alkalmazunk. Az idős részeik, fagykár észlelése esetén tőből is kivághatók, mivel innen, az alsó rügyeikből képesek dúsan kihajtani, s nyárra már virágzó hajtásokat nevelni. Metszésükkel megvárhatjuk kihajtásuk kezdetét is, amikor egyértelművé válik, hogy mekkora fagykár jelentkezik. (pl. Fecskepart Széchenyi lakótelep, Batthyányi út )
A díszes termésű díszcserjék kora tavaszi metszése azért szükséges, hogy legyen elegendő idejük a kihajtásukat követően a terméseik kifejlesztésére és azok beérlelésére is. Ilyenek a lombhullató madárbirsek (Cotoneaster fajok), a galagonyák (Crataegus sp.), az rózsák (Rosa sp.), a japán borbolya (Berberis thumbergii) és a hóbogyók (Symphoricarpos sp.). (pl. Rózsaliget, Gyümölcs utca, Maroshegy,). Metszésük csak abban az esetben indokolt, ha túlburjánzottak, s jelentős az elöregedett részek aránya. A terméseikkel díszítő cserjék metszését mindig mértékkel végezzük, hogy minél több virágot hordozó vesszőjük.
A korán, lombfakadásuk előtt virágzó díszcserjék esetében a tavaszi metszést az elvirágzás után kell időzíteni. Ilyenek a helytelenül aranyesőnek nevezett aranycserje vagy aranyfa félék (Forsythia sp.), a babarózsa (Amygdalus triloba), a téli jázmin (Jasminum nudiflorum), az illatos lonc (Lonicera fragrantissima), és a korai tamariska (Tamarix tetranda).
A metszések által cserjék, cserjecsoportok, teljes parkok újulnak meg városszerte. A szakszerű, erőteljes visszametszések eredménye képpen tavasszal erőteljes növekedésnek indulnak a cserjék, és nem csak megfiatalodnak, s hosszabb életűek lesznek, de sokkal vonzóbb látványt is fognak nyújtani.
