Felavatták Áron Nagy Lajos Emlékművét Székesfehérváron

Az alkotást Cser-Palkovics András polgármester és Molnár Dezsőné, az Áron Nagy Lajos hagyaték gondozója közösen leplezte le.

Áron Nagy Lajos emlékművének avatása a róla elnevezett téren

A város polgármestere beszélt arról, hogy szeretnének egy olyan állandó kiállítóteret létrehozni, ahol nem csak egy-egy időszaki kiállításon, hanem állandó kiállítótérben jelenhetnek majd meg a fehérvári alkotók munkái.

Áron Nagy Lajos 1935-től szerepelt Fejér megyei és országos kiállításokon, első egyéni kiállítását 1955-ben rendezte. 1959-től több alkalommal Székesfehérváron, 1967-ben a Műcsarnok győri kiállítótermében, s több más kiállítóhelyen mutatta be műveit. Csoportos kiállításon szerepelt 1978-ban a Magyar Nemzeti Galériában és többször a Műcsarnokban. 1963-ban a székesfehérvári Vörösmarty Színházba Csongor és Tünde címmel készített pannót. Murális kompozíciói találhatók Bakonycsernyén, Mosonszentjánoson és a székesfehérvári Magyar Király Hotelben. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményében.

Áron-Nagy Lajost hatalmas szeretet övezte és övezi Székesfehérváron, mindig, mindenki csak jót mondott róla mint művészről, művészetszervezőről és tanárról.

Bobory Zoltán a Vörösmarty Társaság elnöke Áron Nagy Lajos munkásságát bemutató könyvekből származó szövegrészletekkel tisztelgett a művész előtt. „Áron Nagy Lajos amellett, hogy kiváló festőművész volt, a Ságvári Endre Gép- és Híradásipari Szakközépiskolában tanári posztot töltött be (ma Széchenyi István Műszaki Technikum) Az egyik talán legszívmelengetőbb visszaemlékezésben arról olvashatunk, hogy egy kisgyerek körülbelül tíz éves korában a szüleivel karöltve műteremlátogatásra érkezett a festőhöz, aki azt látván, hogy a gyermeket teljesen lenyűgözte a környezet, odalépett hozzá egy kisméretű képpel és azt mondta: "Ha tetszik, fogadd el tőlem."