Fejlesztési tanácsot hozott létre a dinamikusan fejlődő Székesfehérvári Kistérség 

 Csütörtökön megalakult a Székesfehérvári Kistérség Fejlesztési Tanácsa. A testület legfontosabb célja, hogy a fejlesztésekhez megyei, országos, vagy európai uniós forrásokat biztosítson. A testület elnöke Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere lett, míg a két alelnöknek Polgárdi, illetve Szabadbattyán polgármesterét választották. A Központi Statisztikai Hivatal öt kategóriába sorolja az ország kistérségeit: a Székesfehérvári Kistérség az első, azaz a dinamikusan fejlődő kategóriába tartozik.

 Warvasovszky Tihamér elmondta, az alakuló ülés példaértékű volt, mind a 18 polgármester személyesen jelent meg és egyhangúlag szavazták meg a döntéseket. A Székesfehérvári Kistérség az ország egyik legerősebb kistérsége 137 ezres lakosságával, fejlett gazdaságával, alacsony munkanélküliségi rátájával. A kistérség kulturális központnak is számít 38 gimnáziumával, 3 főiskolájával. A Központi Statisztikai Hivatal 5 kategóriába sorolja az ország kistérségeit, Fejér megyében lemaradó kistérség nincs, a Székesfehérvári Kistérség pedig az első, azaz a dinamikusan fejlődő kategóriába tartozik, ezek közé a fehérvári mellett csak Budapest, Győr, Debrecen és Szeged tartozik a KSH besorolása szerint. A Székesfehérvári Kistérségi Tanács általános alelnökévé Borbály Istvánt, Polgárdi polgármesterét választották, aki elmondta, eredetileg Polgárdi városa is arra törekedett, hogy önálló kistérség központja legyen, ugyanakkor komoly előkészítő munka eredményeképpen példaértékű alakuló ülésen csatlakoztak a Székesfehérvári Kistérséghez. Borsó Pál, Szabadbattyán polgármestere a források előteremtésének nehézségeiről beszélt, elsősorban az uniós forrásokhoz lesz nehéz hozzájutni, mivel az E.U a lemaradó kistérségeket támogatja a fejlettekkel szemben. Ugyanakkor kiváló, célirányos pályázatokkal van esély a sikerre, ehhez nagy szükség lesz a fehérvári polgármesteri hivatal szakértelmére is.