Fejér a legegészségesebb, de így is minden harmadik embernek életmódváltást javasolnak

Hazánk halálozási statisztikáját hosszabb ideje a szív- és érrendszeri betegségek vezetik, amelyek hátterében a nem megfelelő koleszterinszint is állhat. Ennek korai felismerése, kezelése ezért kiemelt fontosságú. 2010–2014 között országszerte közel százezer ingyenes koleszterinszint-mérést végzett Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja. A szűrőkamionokban vizsgált nők 39%-ánál, a férfiak 47%-ánál mértek határérték feletti koleszterinszintet, az orvosok meglepetésére már a 18–25 éves korosztály is nagy számban érintett volt.

Azoknak, akiknél mérsékelten (az összkoleszterinszint 5 mmol/l feletti) vagy súlyosan emelkedett (6 mmol/l feletti) értékeket mérnek, elengedhetetlen a folyamatos orvosi kontroll és indokolt esetben a gyógyszeres kezelés. Az orvos ennek elbírálásához megméri a legveszélyesebbnek számító LDL-koleszterin értékét is. 

Az enyhén emelkedett koleszterinszint kezelése azonban önmagában életmódváltással is lehetséges. A koleszterint a szervezetünk termeli, illetve bizonyos állati eredetű táplálékokból jut hozzá. Ilyenek például a zsíros tejtermékek és húsok, a zsírban sült ételek, amelyeket sült hallal, sovány húsokkal, kukorica- vagy olívaolajjal, továbbá sok zöldséggel és gyümölccsel javasolt kiváltani.

 

A rendszeres testmozgás emeli a védő koleszterin, a HDL értékét! Ezért legalább heti 3 alkalommal végezzünk valamilyen egyszerű mozgásformát! A futás, az úszás, a kerékpározás, a labdajátékok, vagy például a jóga egyaránt jó választás lehet. Az ülő életmódot folytatók ugyanekkor ne töltsenek túl hosszú időt egy helyzetben, naponta többször is álljanak fel, mozgassák át a végtagjaikat!

 

Akiknek már magas koleszterinszintet csökkentő, ún. sztatinterápiát javasolt az orvos, fontos, hogy az előírásoknak megfelelően szedjék gyógyszereiket a mozgás és az egészséges életmód mellett is.

Miért jelenthet gondot a magas koleszterinszint?

 

A megemelkedett koleszterinszint nem jár fájdalommal, de növeli a különféle érbetegségek kockázatát. Más rizikófaktorokkal társulva a koleszterin erekben történő lerakódása akut betegségek (pl. szívinfarktus) kialakulását eredményezheti, vagy az erek átmérőjének fokozatos szűkítése révén késői szövődményeket okozhat. A folyamat megelőzhető, illetve kifejlődése lassítható – a megoldás a kezünkben van.