Csatlakozz a Fecskebaár Fehérvár program Facebook csoportjához!
A „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvánnyal közösen indította el a város „fecskebarát Fehérvár” programot, hogy a városlakók segítségével megóvják a megmaradt fecskeállományt. Fél évszázada Székesfehérvár még igazi vidéki város volt, a belvároson kívül falusias utcákkal, a szőlők között nádtetős házakkal és a naponta a környező legelőkre ballagó tehéncsordával. 
A Szabadművelődési Házában már tavaly is helyeztek ki műfecskefészket
Sajnos drasztikusan csökken a fecskék száma Magyarországon, és ha eltűnnek, eltűnik a legegészségesebb, legbiztonságosabb bio rovarvédelmünk, ami megvéd a rovarok terjesztette betegségektől. "Célunk az, hogy fecskebarát város legyen Székesfehérvár" - mondta Cser-PAlkovics András polgármester, aki megmutatta azt a mű fecskefészket, ami a molnárfecskék otthonául szolgál majd.
Székesfehérvár városa fontosnak tartja az élhető, természetközeli, egészséges lakókörnyezet megtartását, megteremtését. A város polgármestere ezért határozott úgy, hogy a magyarországi fecskepopuláció fogyásáról szóló aggasztó hírek hatására - saját rendelkezésű pénzügyi keretéből - elindítja a Fecskebarát Fehérvár mozgalmat. Ennek első lépéseként felkérte a városi természeti értékek megismertetésében és védelmében komoly tapasztalattal bíró "VÖLGY-HÍD Természetvédelmi Alapítvány" munkatársait, mérjék fel, hogy a város kezelésében lévő intézményeken, közösségi létesítményeken hol és hogyan helyezhetők el fecskecsalogató kerámia műfészkek, illetve, hogy végezzék el ezek (és a szennyezéstől védő "fecskepelenkák") szakszerű kihelyezését.
A hazai fecskék
Magyarország mai területén eddig négy fecskefajt figyeltek meg. Nagyon ritka a Dél-Európából bekóborló vörhenyes fecske, melynek alig féltucatnyi hitelesített adata van. Folyók szakadópartjaiban, löszfalakban, homokbányákban költ a kistestű, barna alapszínű partifecske. Az emberi településeken két fecske él. A falusiasabb környezethez, állattartáshoz jobban kötődik a villás farkú, piros torkú füsti fecske, amely inkább magányosan költ. Fészke felül mindig nyitott, azaz a fiókák körbe kilátnak. A kisebb, fekete-fehér színű, fehér torkú molnárfecske sikeresebben meghódította a városokat, még a budapesti Keleti pályaudvaron is fészkel. Õk annyira társas hajlamúak, hogy fészkük sokszor egymást éri egy-egy nagyobb kolóniában. Fészkük felül zárt, csak egy nyíláson tudnak közlekedni. Mindkét madárfaj védett, eszmei értékük 50.000 Ft.
A fehérvári lakótelepek fölött is visítozva kergetőző sarlósfecskéket is fecskének hívjuk, ezek azonban nem fecskék, nem is énekesmadarak, hanem a kolibrik távoli rokonai, melyek csaknem egész életüket a levegőben töltik. Lábuk pedig annyira visszafejlődött, hogy nem tudnak a fecskékhez hasonlóan villanydróton ülni. Ezek az eredetileg erdei madarak néhány évtizede a lakótelepek réseiben, illesztéseiben fészkelnek.
A fecskék az emberek előtt meredek sziklaszirtek, párkányok, kőfalak madarai voltak. Aztán rájöttek, hogy az emberi lakóhelyek, házak, várak, templomok, illetve az egyéb építmények (zárógátak, hidak, magtárak, tornyok) nagyon jó fészkelőhelyek, ráadásul a háziállatok környékén rovarzsákmány is bőven akad. Európában már csak néhány helyen költenek fecskék sziklás fészkelőhelyeken, de Skandináviától a Földközi-tengerig majdnem minden településen megtalálhatók.
Miért van egyre kevesebb fecske?
Jelenleg ez a hazai természetvédelem egyik legösszetettebb problémája: az okok felét külföldön, sőt másik földrészen kell keresnünk, mégis bőven van olyan feladat, amit Magyarországon kell orvosolnunk. A szeszélyes időjárás, a tartósan hűvös nyári időszakok vagy a korai hideg is pusztítja a repülő rovarokat fogyasztó fecskéket, de ugyanilyen veszedelmesek a tenger fölött vagy a sivatagokban tomboló viharok. Az éghajlatváltozás, a sivatagok terjeszkedése minden Európából Afrikába vonuló vándormadarat próbatétel elé állít, de különösen a kistestű énekeseknek hatalmas feladat átszelni a Szaharát. A Földközi-tenger átrepülése során a kismadarakat évmilliók óta mágnesként vonzzák a pihenőhelyet nyújtó szigetek: Málta, Ciprus, Kréta. Ezeken a helyeken minden tavasszal és ősszel énekesmadarak százezreit pusztítják el puskával, hálókkal, lépvesszőkkel. Ha a fecskék sikeresen megteszik a több ezer kilométeres utat, akkor itthon sem ideális a helyzet. A háztáji állattartás visszaszorulása főleg a füsti fecske számára hátrányos, hiszen ólakban, istállókban és pajtákban is előszeretettel fészkel. A rengeteg egyéb rovart is megölő kémiai szúnyogirtást is minden fecskefajunk megsínyli és a házak modern vakolatához a fecskék nem igazán tudnak fészket tapasztani. Ha az eresz alatt hosszú sorban látunk piciny sárgömböcskéket a falon, akkor ez ennek a kétségbeesett próbálkozásnak a jele.
